elsősorban a képzelet szabadságáról, de a véleménynyilvánítás szabadságáról is – mutatott rá Markó Béla költő csütörtökön a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
A Bánffy-palota udvarán tartott nyitóünnepségen Markó Béla az 1950-es évekbeli Szeresd a könyvet nevű mozgalomról beszélt, és az ennek keretében elismerésként átadott jelvényről, melyre gyerekkorában mindig vágyott. Végül mégsem ezért olvasott, hanem a könyvekben fellelhető világ megismeréséért – mondta.
A kommunista diktatúrára emlékeztetve rámutatott, hogy bár a hatalmon lévők azt mondják, szeretik a könyvet, valójában rettegnek tőle. „Már pedig amitől rettegnek a hatalmasok, azt meg kell becsülni, annak ereje van, attól mi is erősebbek leszünk” – fogalmazott.
Emlékeztetett a cenzúrára is, rámutatva:
éppen a tiltásból derült ki, hogy érdemes írni, könyvet megjelentetni. Felidézte, hogy a hatalom rettegett minden könyvtől, amiben nem azt írták, amit ők mondtak, és az olyan erdélyi magyar íróktól, költőktől, mint Kós Károly, Bánffy Miklós vagy Dsida Jenő.
Markó Béla az 1990-es marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetésre is emlékeztetett, hangsúlyozva: a jó könyv mindig a szabadságról szól, elsősorban a képzelet szabadságáról, de a véleménymondás szabadságáról is. Az igazi értelmiség dolga pedig nem az egyetértés a hatalommal, hanem az ellenkezés, ha hazugságot tapasztal maga körül.
Kijelentette: kishitűek vagyunk, siratjuk a könyvet és a Gutenberg-galaxist, mert nem bízunk eléggé magunkban és nem bízunk a könyvben sem. Holott Erdélyben is számos könyvhét van, megtelnek a helyszínek, fogynak a könyvek – mondta.
Krasznahorkai László marosvásárhelyi látogatására is kitért, ahol dedikáláskor kiért az utcára a sor. Ha egy író aláírása ilyen fontos lehet, nincs olyan nagy baj – jegyezte meg.
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester is a könyvek, az olvasás fontosságáról beszélt, arról, hogy rohanó világunkban a könyv lelassít és igazi kapcsolódásra hív. Arra is késztet, hogy kérdezzünk, kételkedjünk, párbeszédet folytassunk – mondta.
Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja az erdélyi város könyvhetét a kultúrák találkozási pontjaként, a magyar irodalmi, művészeti élet fontos színtereként méltatta. A könyvet menedéknek nevezte, amely lehetőséget teremt a lélek megnyugvására és az elcsendesedésre.
Tőzsér László, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke közölte: a könyvhét célja, hogy a szerző „lépjen ki a fényre” és találkozzon az olvasóval. A könyv nem csupán tárgy, hanem kapcsolat gondolat és gondolat, ember és ember között – mondta. Úgy értékelt, amíg vannak olvasók, van értelme a könyvkiadói munkának.
Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke a könyves rendezvények megszervezésének nehézségeire hívta fel a figyelmet, és elsőként a szervezőket, szerzőket köszöntötte tapsra szólítva a közönséget.
A rendezvény zárásaként a Kolozsvár Társaság átadta a Kolozsvár Büszkesége díjat, mellyel László Miklós fényképészt és Nagy Béla helytörténészt tüntették ki.
A megnyitót követően a könyvhét keretében megtekinthető kiállításokat – Páskándi Géza Képszínháza; Hitel és a Helikoni Asszonyok – is megnyitották.
A 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét az erdélyi értékekre fókuszál és Kolozsvárt helyezi a középpontba. A vasárnap záruló jubileumi könyvvásár díszvendége Bodor Ádám Kossuth-díjas író és Balla Zsófia költő lesz, akik mindketten „hazatérnek” szülővárosukba.
A nemzetközi díszvendég Karin Smirnoff, a skandináv krimi képviselője, míg a román szerzők közül Ion Muresan kolozsvári költő lesz jelen. A meghívottak között számos magyarországi és erdélyi szerző is szerepel tájékoztatott az MTI.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
