A MTI beszámolója szerint Gyanúsítottként hallgatta ki az úgynevezett aranykonvoj ügyben Hajdu János volt rendőr altábornagyot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) volt vezetőjét jogellenes fogvatartás bűntette miatt indult nyomozás keretében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn az MTI-t. A megalapozott gyanú szerint a TEK főigazgatója 2026. március 4-én eligazítást tartott – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkérése alapján – az úgynevezett aranykonvoj ügy műveleti feladataiban résztvevő vezetőknek. Meghatározta, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó, nagy mennyiségben amerikai dollár- valamint euróbankjegyeket, továbbá befektetési aranytömböket szállító gépjárműveket meg kell állítani és fel kell tartóztatni.
Az utasítások és a végrehajtás körülményei
A főigazgató azt az utasítást adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt kell elfogni, és bilincs, valamint látást akadályozó textília alkalmazásával elő kell állítani – idézték fel. A nyomozó ügyészség a TEK főigazgatójával 7 rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte. Hajdu János panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és vallomást tett. A gyanúsított szabadlábon védekezik.
Emlékeztettek arra: a TEK hivatásos rendőrei 2026. március 5-én 13 órakor az M0-ás autóút alacskai pihenőhelyén a két ukrán pénzszállító autó személyzetét kiszállították, a hét ukrán állampolgárt a földre fektették, kezüket hátra bilincselték, majd fejükre a szemek eltakarása céljából – a rendeltetésszerű használattól eltérően a függőleges tengely mentén mintegy 180 fokkal elforgatott – kámzsát húztak. A műveletet Hajdu János személyesen a helyszínről irányította.
A NAV és a TEK közötti eljárási ellentmondások
A nyomozás adatai szerint a főigazgató utasítására a NAV pénzügyőrei által megkezdett szemlét fel kellett függeszteni, mert a gépjárműveket, illetve az ukrán személyeket a TEK objektumába előállították. A TEK-nél készült jelentések szerint az előállítások lényegében 2 órán belül megszűntek, mert a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ukrán állampolgárokat a NAV részére átadták. Hajdu János ugyanakkor tudomással bírt arról, hogy a jelentésekben foglaltakkal ellentétben a NAV az előállított személyeket nem vonja büntetőeljárás hatálya alá, hanem tanúként hallgatják ki őket, és a személyi szabadságuk felett tényleges rendelkezési jogot a NAV nem gyakorolt, továbbra is a TEK őrzésében maradtak.
A főigazgató azt is tudta, hogy a pénzügyőrök többször kérték, hogy az általuk tanúként már kihallgatott ukránokról vegyék le a bilincset, illetőleg azt is jelezték, hogy további eljárási cselekményt nem terveznek, azonban a személyi szabadságuktól való megfosztást a TEK főigazgatója továbbra is fenntartotta, annak ellenére, hogy azt a NAV – mint eljáró nyomozó szerv – nem korlátozta.
Sanyargatás és a kényszerintézkedések indokoltsága
A TEK beosztottjai a főigazgató utasítására a pénzszállítást végző személyeket – eljárásjogi helyzetüket tekintve tanúkat – személyi szabadságuktól legalább kilenc órára – az idegenrendészeti eljárásban elrendelt előállításig – jogalap nélkül megfosztották. Mindezt a sértettek sanyargatásával hajtották végre, mert a bilincs kényszerítő eszközt – még az alvás idejére is – szükségtelenül, míg a látást akadályozó textilt a rendeltetésszerű használattól eltérően az emberi méltóságot sértő módon alkalmazták, amely ezáltal a fogvatartással szükségszerűen együtt járó testi, lelki szenvedésénél lényegesen nagyobb szenvedést okozott.
A tájékoztatás szerint az ügyészség vizsgálta, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések indítványozásának törvényi feltételei Hajdu János esetében fennállnak-e. Azt állapította meg, hogy a gyanúsított esetében a kényszerintézkedések elrendelésének nincs oka. A bűnismétlés a szolgálati viszonya megszűnésével már nem jöhet szóba, nincs adat arra, hogy kivonná magát az eljárás alól, továbbá a bizonyítás megnehezítése szintén nem alapos ok. Ugyanis a gyanúsított hónapok óta tisztában van – a közéletben és a médiában is széles körben tárgyalt – nyomozással, így az összebeszélés, bizonyítékok eltüntetése a gyanúsítást követően már nem reális veszély.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyomozás nem nyilvános része a büntetőeljárásnak, továbbá az ügyészségi tájékoztatás minden esetben követő jellegű, ezért – figyelemmel a büntetőeljárás eredményességére – a rendelkezésre álló bizonyítékokról és az elvégzett, valamint a tervezett nyomozati cselekményekről további tájékoztatás nem adható. Az eddigi eljárásban a nyomozó ügyészség a tényállás megállapítás érdekében adatgyűjtést és iratbeszerzést végzett, valamint több mint 30 személyt hallgatott ki tanúként, ezt követően gyanúsították meg a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját. A részletekről a MTI írt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
