A BBC beszámolója szerint a NASA egy rendkívül ambiciózus és eddig példa nélküli mentőakciót indított egy veszélybe került űrtávcső megmentésére. A Swift obszervatórium, amely az univerzum leghatalmasabb robbanásainak megfigyelésével vált híressé, jelenleg kritikus helyzetben van: a fokozott naptevékenység miatt a Föld légköre kitágult, ami lassítja az űreszközt, és folyamatosan alacsonyabb pályára kényszeríti azt. Ha a folyamat nem áll meg, a távcső a következő hónapokban beléphet a sűrűbb légrétegekbe és megsemmisülhet.
A mentést egy speciálisan erre a célra kifejlesztett, LINK nevű űreszköz végzi, amelyet három robotkarral szereltek fel. A küldetés célja, hogy az űreszköz megközelítse a távcsövet, megragadja azt, majd biztonságosabb magasságba emelje. Dr. Simeon Barber, az Open University vezető kutatója szerint a művelet rendkívül kockázatos. „De a NASA nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy megéri megpróbálni. A tudományos közösség pedig bizakodó ezzel kapcsolatban, mivel ez egy fontos távcső, amely lehetővé teszi számunkra, hogy olyan nagy energiájú jelenségeket tanulmányozzunk, amelyeket más módon nem tudnánk vizsgálni” – mondta Barber.
A Swift obszervatórium azért zuhan, mert a megnövekedett naptevékenység kitolta a Föld légkörét, amely így már érintkezik a távcsővel. Ez a légköri közeg ellenállást fejt ki, lassítja az obszervatóriumot, és csökkenti annak magasságát. Amikor először pályára állították, 373 mérföldes (600 km) magasságban keringett, mostanra azonban körülbelül 220 mérföldre (360 km) süllyedt, és ennek a süllyedésnek a nagy része az elmúlt két évben történt.
Bár a műholdak gyakran zuhannak vissza a Földre és égnek el a belépéskor, a Swift tudományosan különleges, és a kutatók körében nagy becsben áll, mivel segítségével a kozmosz hajnalába tekinthetnek be. Az obszervatórium, amely egy nagy autó méretével vetekszik, 2004-ben indult útnak három távcsővel a fedélzetén, hogy tanulmányozza az univerzum leghatalmasabb robbanásait. Ezeket az óriáscsillagok végső, erőszakos halála és az általuk hátrahagyott maradványok ütközései okozzák.
Ezek a robbanások mindössze néhány másodperc alatt akkora energiát szabadítanak fel, mint amennyit a Nap a teljes, 10 milliárd éves élettartama alatt kibocsát. Mivel ezek az értékes, kataklizmikus pillanatok olyan rövidek, az űreszköznek gyorsnak és mozgékonynak kell lennie – innen ered a neve is. Röviden szólva, nincs még egy ilyen eszköz, mint a Swift, ezért a NASA úgy döntött, hogy az űreszköz megérdemli a megmentést.
A Katalyst Space Technologies fiatal cég mérnökei, akik Flagstaffból, Arizonából származnak, kapták a feladatot az obszervatórium megmentésére. Kevesebb mint egy évük volt a küldetés elindítására, mielőtt a Swift 186 mérföldes (300 km) magasság alá süllyedt volna, ahol a mentés már lehetetlenné válik a cég vezérigazgatója, Ghonhee Lee szerint.
Lee egy korábbi sajtóközleményben úgy fogalmazott: „Amit a Katalyst csapata mindössze nyolc hónap alatt elért, az rendkívüli. A csapat megtervezett, megépített, tesztelt és integrált egy olyan robotikus űreszközt, amely képes végrehajtani az egyik legambiciózusabb kereskedelmi szervizelési küldetést, amelyet valaha megkíséreltek.”
A LINK űreszköz, amelyet Lee csapata fejlesztett ki, egy háromkarú robot, körülbelül akkora, mint egy hűtőszekrény, tele kamerákkal, navigációs rendszerekkel és kis hajtóművekkel. A pénteken indított űreszköz a következő heteket azzal tölti, hogy egyenként felélessze rendszereit: az energiát, a navigációt, a kamerákat és az érzékelőket, hogy ellenőrizze, mindegyik túlélte-e az utazást.
Bár a Pegasus XL rakéta, amelyen utazott, közel juttatta a LINK-et a Swift pályájához, a háromkarú robotnak még sok dolga van, hogy közel kerüljön a Swifthez, mivel az obszervatórium magassága hétről hétre változik. A mentő űreszköznek, amely maga is mozgásban van, egy mozgó célpontot kell befognia. Körülbelül három-négy héttel az indítás után végre mellé kell érnie.
Kameráit és érzékelőit használva a LINK közel csúszik, és körbejárja a távcsövet, minden szögből lefényképezve azt. A mérnökök csak találgatni tudtak, hol érdemes megragadni, mivel a Swiftet a húsz évnyi keringés alatt Barber szerint biztosan módosították. „A Swift távcsövet soha nem arra tervezték, hogy az űrben elkapják és megváltoztassák a pályáját. Ezért a mentőegység nagyon lassan fogja megközelíteni, és hozzákapcsolódik a távcsőhöz.”
Ezután következik az izgalmas pillanat: a fogás, amikor a LINK három karja kinyúlik. Ha minden a tervek szerint halad, a LINK megragadja a Swiftet, és visszaviszi oda, ahol folytathatja létfontosságú munkáját. A következő két-három hónapban a LINK beindítja kis hajtóműveit, és óvatosan visszahúzza a párost a 220 mérföldes (360 km) magasságból a Swift régi otthonába, a Föld feletti 373 mérföldes (600 km) magasságba. A küldetés ambiciózus, és ha sikerül, a figyelem arra terelődhet, hogy a következő mentőakció a még híresebb Hubble űrtávcső megmentése lehet-e.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
