Széles körben elterjedt az a nézet, miszerint a mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás alkalmazása jelentősen megkönnyíti a digitális biztonság fenntartását, ám a forskning.no beszámolója szerint a valóság ennél jóval összetettebb. 2023-ban Eirik Kristoffersen vezérkari főnök egy különleges karácsonyi ajándékot kapott a Nemzeti Biztonsági Hatóságtól (NSM): katonai zöld dobozokba csomagolt digitális betörésjelzőket. A beszerzés értéke elérte az 500 millió norvég koronát (kb. 17 milliárd forint). Ezeket a rendszereket, hivatalos nevükön a Digitális Infrastruktúra Riasztórendszert (VDI), kritikus fontosságú norvég intézményekbe telepítették, hogy megvédjék a hálózati infrastruktúrát.
A VDI-rendszer lényege, hogy érzékelők segítségével azonosítsa a hálózati támadásokat. Claudia Emilie Aanonsen, a Norvég Külügyi Intézet (NUPI) kutatója szerint azonban ezek a hálózati szenzorok elsősorban a már ismert fenyegetésekre reagálnak. „A hálózati érzékelők főként az ismert fenyegetések észlelésével működnek. Ez nagyjából olyan, mint felismerni egy ismerős arcot egy tömegben” – magyarázza a szakértő. A rendszer képes észlelni az új, ismeretlen eszközök csatlakozási kísérleteit, a gyanús kereséseket vagy a sorozatosan elrontott jelszavakat.
Aanonsen kutatásai rávilágítanak arra, hogy a gépi tanulás és az automatizálás nem feltétlenül eredményez magasabb szintű biztonságot. Bár a logika elsőre egyszerűnek tűnik – több adat, jobb eszközök és önállóan működő megoldások egy biztonságosabb világot ígérnek –, a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A kutató szerint a biztonság sokkal inkább függ az emberi mérlegeléstől, az értelmezéstől és a helyzetfelismeréstől, mint azt a technológiai ígéretek sugallják.
A gépi tanulás célja, hogy mindent megfigyeljen és minden eltérést azonosítson, közelebb hozva a társadalmat a teljes biztonsághoz. A probléma azonban az, hogy a bizonytalanság és a fenyegetések teljes kiküszöbölése lehetetlen. Sőt, a gépi tanulás újfajta sebezhetőségeket is létrehozhat. A szenzorok hatalmas mennyiségű adatot és riasztást generálnak, amelyek jelentős része téves riasztás.
Aanonsen tíz biztonsági elemzővel készített interjút, akik mindannyian VDI-rendszerekkel dolgoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elemzőknek továbbra is szükségük van a szakmai tapasztalatukra és az úgynevezett „megérzéseikre” ahhoz, hogy eldöntsék, mi számít valódi veszélynek. A gyakorlatban a kiberbiztonság kevésbé szól az automatizálásról, mint inkább az adatok értelmezésének új módszereiről.
Érdekes módon ezek a rendszerek nemcsak felfedezik a fenyegetéseket, hanem bizonyos értelemben létre is hozzák azokat. Amikor a rendszer minden, a normálistól eltérő tevékenységet megjelöl, hirtelen minden gyanússá válik. A fenyegetés kategóriája így folyékonnyá válik, a határvonal pedig elmosódik a normális és az abnormális, a veszélytelen és a fenyegető között. A munka így a konkrét ellenségek keresése helyett az anomáliák hajszolásává válik.
A kiberbiztonság nem csupán technikai probléma, hanem az emberi döntések, szervezeti prioritások és kereskedelmi érdekek metszete. Mérnökök, elemzők és döntéshozók közösen határozzák meg, mi számít fenyegetésnek. A „totalszerű biztonság” eszméje inkább tűnik egy szlogennek, mint megvalósítható célnak. A szenzorok sosem adnak teljes körű helyzetképet, csupán töredezett és folyamatosan változó problémaleírásokat.
Aanonsen hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonságot egy folyamatos, emberek és gépek közötti interakcióként kell értelmezni. Nem szabad vakon bízni abban, hogy a leggyorsabb rendszerek automatikusan a legbiztonságosabbak is. A szakértő szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jelenlegi vitákban is egészséges szkepticizmussal kell viszonyulni ahhoz az elképzeléshez, hogy az egyre okosabb rendszerek majd maguktól megoldják a komplex problémákat.
A technológia fejlődése mellett az emberi kritikai gondolkodás és a rendszer mögött álló munka megbecsülése elengedhetetlen a digitális világ stabilitásának megőrzéséhez. A jövőbeli biztonsági stratégiáknak ezért a technológiai eszközök mellett az emberi szerepvállalásra és a folyamatos elemzői munkára kell helyezniük a hangsúlyt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
