Sorsdöntő ítélet előtt Marine Le Pen: véget érhet az elnöki álom?

A BBC beszámolója szerint Feszült várakozás övezi Franciaországban azt a keddi bírósági ítéletet, amely meghatározza, hogy a nacionalista tábor éllovasa, Marine Le Pen indulhat-e a jövő évi elnökválasztáson. Ritka, hogy egy francia igazságügyi döntésnek ekkora politikai tétje legyen, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az 57 éves Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője kiváló pozícióban van ahhoz, hogy Franciaország következő államfője legyen. Amennyiben azonban a párizsi fellebbviteli bíróság helybenhagyja a tavalyi elsőfokú ítéletet az európai parlamenti források állítólagos hűtlen kezelése miatt, Le Pen közügyektől való eltiltása végleg romba döntheti politikai ambícióit.

A Nemzeti Tömörülés jelöltje az április-májusi választáson ebben az esetben automatikusan Le Pen sokkal fiatalabb kollégája, a 30 éves Jordan Bardella lenne. Bár a felmérések szerint ő is esélyes lenne a győzelemre, fiatal kora és tapasztalatlansága a kampány során hátrányt jelenthet. Rudolphe Bosselut, Le Pen ügyvédje még februárban, a per záróbeszédében úgy fogalmazott: „Az elnökválasztás miatt a döntés, amelyet meg kell hozniuk, szédítő jelentőséggel bír”.

A bíróság négy hónapnyi mérlegelés után dönt arról, hogy megerősíti, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi-e a 2025 márciusában hozott ítéletet. Az első perben a bíróság megállapította, hogy Le Pen tudatosan működtetett egy rendszert, amelyben a párt párizsi munkatársai brüsszeli és strasbourgi EP-asszisztensként tüntették fel magukat, hogy uniós forrásokból fizessék őket, mivel a párt akkoriban súlyos pénzügyi gondokkal küzdött.

Az elsőfokú ítélet két év börtönbüntetést tartalmazott, amelyet otthon, elektronikus nyomkövetővel kellett volna letölteni. A bíróság emellett öt év közügyektől való eltiltást is elrendelt. A börtönbüntetéssel ellentétben az eltiltás azonnal hatályba lépett, és nem függesztették fel a fellebbezés idejére. Le Pen dühösen reagált, és „politikai döntésnek” nevezte az ítéletet, amely szerinte a negyedik, egyben legígéretesebb elnöki kampányának megakadályozását célozza.

A fellebbviteli tárgyaláson az államügyész ezúttal egy év börtönbüntetést kért, de az öt év eltiltást ismételten fenntartotta. Ha a bíróság ezt követi, Le Pen számára véget ér az elnöki verseny. Ugyanakkor a jogi szakértők egy köztes ítélet lehetőségét is vizsgálják. Mi történne például egy kétéves eltiltás esetén? Elméletileg ez lehetővé tenné az indulást, mivel a büntetés 2027. március 31-én járna le, két héttel az április 18-i első forduló előtt.

Le Pen azonban hangsúlyozta, hogy egy elektronikus nyomkövető viselése ellehetetlenítené a kampányt. „Egy jelöltnek teljes mozgásszabadságra van szüksége” – mondta. „El tudja képzelni, hogy minden alkalommal engedélyt kelljen kérni, ha el akar menni egy találkozóra vagy egy piacra?”

Egy másik bizonytalansági tényező a legfelsőbb fellebbviteli bírósághoz, a Cour de Cassationhoz való fordulás lehetősége. Ha kedden bűnösnek találják, de engedélyezik az indulását, nem állna érdekében fellebbezni, mivel a januári döntés akár ellene is fordulhatna. Ugyanakkor az ügyészség is fellebbezhet, ami azt eredményezheti, hogy Le Pen néhány hónapig kampányolhatna, majd az év elején mégis eltiltanák.

Ezek a bizonytalanságok találgatásokra adnak okot arról, hogy Le Pen esetleg már beletörődött a helyzetbe, és Bardellára bízná a kampányt. Egy televíziós interjúban úgy nyilatkozott: „Bármi történjék is, életben maradok. Bármi történjék is, folytatom a harcot az eszméimért.”

Más vélemények szerint a bírák nem hagyhatják figyelmen kívül a döntésük politikai súlyát, és vonakodhatnak megfosztani a választókat egy ilyen népszerű jelölttől. Le Pen és Bardella stílusa eltérő: míg Le Pen a munkásosztály körében a legerősebb, Bardella a hagyományos jobboldal gazdasági liberalizmusához húz. Bár a párt szerint „kiegészítik” egymást, a hatalom átadása egy tapasztalt harcostól egy fiatalabb utódnak nagy kockázatot jelentene a nacionalista tábor számára.