Új szakmai párbeszéd indult az egészségügy megújításáért

Dr. Hegedűs Zsolt közölte, hogy az Egészségügyi Minisztérium szakmai munkacsoportjának kerekasztala a közös megoldáskeresésről, a partnerségről és a nyitottságról szólt. A tárca célja egyértelmű: valódi párbeszédet építeni az ágazati szereplőkkel, és együtt kialakítani azokat a prioritásokat, amelyek mentén hatékonyabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működés valósulhat meg az egészségügy kulcsterületein. A megbeszélést Dr. Ilku Lívia, a minisztérium közigazgatási államtitkára vezette, aki a gyógyszer- és orvostechnikai területért felel majd.

A három munkacsoport három stratégiai témát járt körül. A gyógyszerügy és klinikai vizsgálatok területén a gyógyszeripari szereplők és vizsgálatszervezők közösen azonosították a legfontosabb akadályokat és a fejlesztési irányokat. Az ellátási lánc és gyógyszerészi hivatásrend kapcsán a nagykereskedők és szakmai testületek fogalmaztak meg javaslatokat a biztonságos, stabil gyógyszerellátás érdekében, míg az orvostechnikai és gyógyászati segédeszközök témájában a gyártók és forgalmazók konstruktív észrevételekkel segítették a közös gondolkodást.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közös munka alapja a folyamatos, őszinte és szakmai párbeszéd. Az első találkozó célja egy közös kihívástérkép megalkotása volt, amely kijelöli a következő hónapok együttműködésének irányait. Ez a térkép nem csupán feladatlista, hanem egy olyan közös gondolkodási keret, amelyben minden érintett szereplő hangja számít. A tárca hangsúlyozza, hogy számítanak a szakmai szervezetek és háttérintézmények tapasztalataira, hiszen a valódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha a döntések mögött a gyakorlati tudás és a terepen szerzett tapasztalatok is megjelennek. A cél a biztonságos és kiszámítható betegellátás megteremtése.

Az első egyeztetések tapasztalataira építve már megkezdődött a következő, széles körű szakmai kerekasztal-beszélgetések szervezése. A következő időszakban külön egyeztetéseket terveznek az alábbi témákban:

• A szakdolgozói és más nem orvosi egészségügyi munkaköröket érintő humánerőforrás-kihívások, a képzés, az életpálya és a bérezés kérdései, valamint a hosszú távon fenntartható működéshez szükséges szervezeti és kultúraváltás.
• A szülészet-nőgyógyászat kiemelt szakmai, etikai és társadalmi kérdései, ezen belül az élet kezdetéhez kapcsolódó szakmai-etikai dilemmák, a várandósgondozás és a szülészeti ellátás aktuális kérdései, valamint a magán- és közfinanszírozott ellátás együttműködésének és szabályozásának jövőbeli irányai, különös figyelmet fordítva a szakma önszabályozó szerepére, autonómiájára és az ezzel járó szakmai felelősségre.
• A kórházi menedzsment képviselőivel az intézményi működés megújítása, a betegközpontú szemlélet erősítése, a hatékonyabb és eredményesebb működés feltételei, továbbá egy korszerű, a szakmai minőséget, a betegbiztonságot és a vezetői felelősséget egységes keretbe rendező klinikai irányítási – clinical governance – struktúra kialakítása.

A minisztérium lépésről lépésre, az érintettekkel egyeztetve kívánja megújítani az egészségügyet, biztosítva ezzel a rendszer hosszú távú stabilitását és a betegek számára nyújtott ellátás minőségének folyamatos javítását.