Donald Trump elnök kedd délután érkezett meg Ankarába a NATO-csúcsra, miközben a transzatlanti katonai szövetség milliárdos nagyságrendű fegyverüzleteket jelentett be, láthatóan azzal a céllal, hogy megnyerje az amerikai vezető támogatását, ahogy arról az Associated Press(AP) beszámolt. Az elnök első útja Recep Tayyip Erdoğan török elnök elnöki palotájába vezetett, aki a házigazdája az idei találkozónak. Még mielőtt az elnöki különgép földet ért volna, a szövetség bemutatta azokat a több milliárd dolláros katonai projekteket, amelyeket Mark Rutte főtitkár úgy jellemzett, mint „jól elköltött pénzt”.
A főtitkár egy látványos fórumon beszélt a kormányzati tisztségviselőknek és a védelmi ipar képviselőinek, ahol a NATO „nagy leleplezését” hirdették meg, techno zene és látványos videók kíséretében. Bár a szervezet mint intézmény nem birtokol fegyvereket – azok a 32 tagország tulajdonában vannak –, a szövetség rendelkezik egy 14 darab AWACS korai előrejelző radarrepülőgépből álló flottával, amelyek már közel 50 évesek. Ezek cseréjéről kedden született döntés: a svéd Saab vállalat tíz új GlobalEye felderítő repülőgépet szállít egy tíz nemzetből álló konzorciumnak, jelentette be Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. „Ez a büszkeség pillanata” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a kétmotoros gépek a szövetségen belül, a szövetség számára készülnek.
A projektek egy részét az Európai Unió által létrehozott, kedvezményes védelmi hitelekből finanszírozzák, amelynek keretében akár 170 milliárd dollár (kb. 66 ezer milliárd forint) tőkét is bevontak a piacokról. Rutte szerint elengedhetetlen, hogy a gazdasági erőt katonai képességekké alakítsák át, a drónoktól kezdve a rakétákig és elfogórendszerekig. Az amerikai védelmi minisztérium részéről Michael Duffy alminiszter hangsúlyozta, hogy a termelés növelése minden területen elengedhetetlen, és az Egyesült Államok kész partneri viszonyt kialakítani az európai gyártókapacitások bővítésében.
A védelmi ipari bejelentések során 15 nemzet képviselői írtak alá megállapodást légi utántöltő és szállító repülőgépek beszerzéséről az Airbustól. Ezt követően Rutte bejelentette egy négy országot érintő kezdeményezést, amelynek keretében öt új Triton felderítő drónt vásárolnak a NATO flottájának bővítésére. A főtitkár szerint ezek a fejlesztések valóban a szövetségen belül készülnek, és munkahelyeket teremtenek az Atlanti-óceán mindkét partján.
Donald Trump korábban „papírtigrisnek” nevezte a NATO-t, amely szerinte amerikai fegyverek és vezetés nélkül működésképtelenné válna. A keddi fórumon a hangulat azonban nem volt felhőtlen. Bár Rutte korábban egy „Trump-trillió” elnevezésű grafikonnal próbálta megnyugtatni az amerikai felet, bemutatva az európai szövetségesek és Kanada 2017 óta elköltött 1,2 billió dolláros (kb. 468 ezer milliárd forint) védelmi kiadásait, az elnököt ez nem hatotta meg. Trump továbbra is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy egyes szövetségesek nem csatlakoztak az általa Izraellel közösen indított iráni háborúhoz. „Nincs szükségünk a pénzükre, semmire sincs szükségünk” – jelentette ki az elnök. „Csak lojalitást várok.”
A csúcs egyik legkényesebb témája a Törökországnak szánt vadászgépek kérdése. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök határozottan ellenezte az F-35-ösök eladását Ankarának, mondván, hogy Erdoğan „nyíltan Izrael megsemmisítésére szólít fel”. Törökországot 2019-ben zárták ki az F-35-ös programból, miután orosz gyártmányú S-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt. Trump azonban, akinek szoros a viszonya a török elnökkel, jelezte, hogy az üzlet újraindulhat. Netanjahu szerint ez felborítaná a közel-keleti erőegyensúlyt, amely jelenleg az izraeli légi fölényen és az amerikai jelenléten alapul.
A biztonsági intézkedések Ankarában rendkívül szigorúak voltak, a tüntetéseket betiltották. Ennek ellenére egy kisebb csoport megjelent a fővárosban, akiket a rendőrség gyorsan körbevett; egy jogvédő szervezet szerint 22 diákot és három ügyvédet vettek őrizetbe. A csúcs központi témája a „NATO 3.0” víziója, amelyben Európa nagyobb felelősséget vállal saját védelméért, lehetővé téve az Egyesült Államok számára, hogy a Kína és az Indo-csendes-óceáni térség felé forduljon.
A védelmi kiadások növelése azonban komoly politikai kihívásokat jelent. John Healey brit védelmi miniszter a múlt hónapban váratlanul lemondott, arra hivatkozva, hogy a kormány nem hajlandó eleget költeni a növekvő fenyegetések közepette. Keir Starmer brit miniszterelnök, aki június 22-én jelentette be lemondását, szintén bírálatok kereszttüzébe került a lassú védelmi fejlesztések miatt. Bár a brit kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2035-re eléri a GDP 3,5{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-os védelmi kiadási célját, a jelenlegi tervek szerint 2029-re csupán 2,7{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ot érnek el. A kelet-európai és északi országokban eközben egyre nő az aggodalom egy esetleges orosz hibrid támadás miatt, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai fronton próbál áttörést elérni.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
