Európai dominancia a 2026-os világbajnokságon: történelmi esély

Történelmileg az európai válogatottak nem szerepeltek kiemelkedően a kontinensen kívül rendezett világbajnokságokon, ahogy arról a BBC beszámolt. 1930 óta mindössze két alkalommal fordult elő, hogy európai csapat hódította el a trófeát Európán kívül: 2010-ben Spanyolország Dél-Afrikában, négy évvel később pedig Németország Brazíliában diadalmaskodott. A 2026-os torna azonban újabb fejezetet nyithat ebben a statisztikában, hiszen a negyeddöntőbe jutott nyolc csapatból hat európai: Belgium, Anglia, Franciaország, Norvégia, Spanyolország és Svájc, mellettük Argentína és Marokkó egészíti ki a mezőnyt. Ez a legmagasabb európai arány az 1994-es világbajnokság óta, ha a kontinensen kívüli helyszíneket nézzük.

Nehézkes kezdés utáni feltámadás

Bár az európai csapatok a torna előrehaladtával egyre meggyőzőbb teljesítményt nyújtottak, a kezdeti időszakban sokan aggódtak a formájuk miatt. Az első tíz európai válogatott közül hét nem tudott győzelemmel indítani a csoportkörben. A szakértők és a szurkolók körében sokat vitatott téma volt az észak-amerikai hőség, amelyre több csapat – köztük Anglia is – speciális akklimatizációs edzőtáborokkal készült. A szövetségi kapitányok azonban ritkán hárították a felelősséget az időjárásra.

Rudi Garcia, az egyiptomi válogatott szövetségi kapitánya a Belgium elleni döntetlent követően úgy fogalmazott: „Akár 10, akár 30 fok van, jobban kellett volna teljesítenünk.” Hasonlóan nyilatkozott Murat Yakin, a svájciak edzője is, aki a Katar elleni 1-1-es döntetlen után a csapata helyzetkihasználását kritizálta, nem pedig a körülményeket.

A csoportkör és a kieséses szakasz tanulságai

A csoportkör végére az európai csapatok megtalálták a ritmust: összesen 17 győzelmet, 12 döntetlent és 7 vereséget könyvelhettek el a nem európai ellenfelekkel szemben. A kieséses szakaszban több válogatott is bizonyította mentális erejét. Anglia például a mexikói Azteca Stadionban, ellenséges közönség előtt és magaslati levegőn aratott győzelmet, ami komoly önbizalmat adott a csapatnak.

Wayne Rooney korábbi angol válogatott csatár a győzelem után úgy nyilatkozott: „Ez megmutatta, hogy van egy csapatunk, amely képes megnyerni a világbajnokságot. A hit, amit ez ad a játékosoknak, óriási.” Franciaország a paraguayiak taktikai trükkjeivel szemben maradt higgadt, míg Belgium a házigazda USA válogatottját búcsúztatta a nyolcaddöntőben. A belgákra most a spanyolok várnak, ami igazi rangadónak ígérkezik.

Miért dominálnak az európaiak?

Bár a 16 európai kvóta eleve biztosította a kontinens erős jelenlétét, a 48 csapatosra bővített formátum és a plusz kieséses kör ellenére is figyelemre méltó ez a dominancia. Különösen annak fényében, hogy olyan nagyágyúk estek ki, mint az ötszörös világbajnok Brazília, vagy a társrendező Kanada, Mexikó és az USA. A FIFA világranglistáján is az európaiak vezetnek, a legjobb nyolc között öt európai válogatott szerepel.

Franciaország a torna egyik legnagyobb esélyeseként érkezett, és Kylian Mbappé hét góljával jelenleg is a gólkirályi cím egyik várományosa. Danny Murphy korábbi angol középpályás szerint nehéz figyelmen kívül hagyni a franciák tűzerejét, különösen a forró időjárásban, ahol a cserejátékosok, mint Rayan Cherki, Ousmane Dembele és Desire Doue, a 70. perc után döntő tényezőkké válhatnak.

Meglepetések és várakozások

A papírforma mellett akadtak pozitív meglepetések is. Norvégia 1998 után tért vissza a világbajnokságra, és Erling Haaland vezérletével remekel, aki szintén hét találatnál jár. Svájc szintén történelmi sikert ért el: 1954 óta először jutottak a legjobb nyolc közé, miután tizenegyespárbajban múlták felül Kolumbiát.

Murat Yakin szerint ez a csapat eddigi legjobb teljesítménye, de a céljuk nem áll meg itt, még akkor sem, ha a következő körben a címvédő Argentína vár rájuk. Az európai válogatottak célja egyértelmű: megtörni a jeget és megszerezni a világbajnoki címet a kontinensen kívül, folytatva a tornán mutatott erős menetelést.