Az Associated Press(AP) beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök a törökországi NATO-csúcstalálkozón jelentette be, hogy az Egyesült Államok engedélyezi Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszerek gyártását. Ez a lépés kulcsfontosságú fordulatot jelent Kijev számára, amely már régóta kérte ezt a technológiát az Oroszország elleni, immár több mint négy éve tartó háborúban. A külföldi gyártás engedélyezése jelentős változást mutat Trump korábbi álláspontjához képest, aki eddig ellenállt a technológia átadásának.
Változatos hangulatú NATO-csúcs
A törökországi találkozó kettős képet mutatott az amerikai elnök számára. Érkezésekor Trump élesen bírálta az európai partnereket, amiért azok ellenálltak a Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló törekvéseinek, valamint amiért nem támogatták az Irán elleni háborús erőfeszítéseit. A nap végére azonban az elnök már egységről és „hatalmas szeretetről” beszélt, dicsérve a tagállamokat a védelmi kiadások növelésében elért eredményeikért.
A NATO európai tagjai és Kanada komoly erőfeszítéseket tesznek a szövetség által megemelt védelmi célok teljesítésére. Trump következetesen követeli ezt, miközben az Egyesült Államok csökkenti európai csapatai létszámát, és elvárja, hogy a kontinens nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért. A feszültséget tovább fokozta, hogy Trump a csúcs előtt ismételten hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak ellenőriznie kellene Grönlandot, a félig autonóm dán területet. Mette Frederiksen dán miniszterelnök erre válaszul kijelentette, hogy országa „készen áll a NATO minden egyes centiméterének megvédésére, beleértve a saját területünket is”.
Irán és a védelmi kiadások
Trump emellett bírálta azokat az európai országokat, amelyek nem vettek részt az Irán elleni kampányban, külön kiemelve Spanyolországot, amelyet „szörnyű NATO-partnernek” nevezett, és megismételte a kereskedelmi korlátozásokra vonatkozó fenyegetéseit. Mark Rutte NATO-főtitkár ugyanakkor dicsérte Trumpot az Irán elleni éjszakai légicsapásokért, amelyeket válaszul hajtottak végre arra, hogy Teherán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban. Rutte szerint a válaszlépés „abszolút szükséges” volt.
Rutte nagy energiát fektetett abba, hogy fenntartsa Trump támogatását a NATO iránt. A főtitkár igyekezett elismerni az elnök érdemeit a védelmi kiadások növelésében, kiemelve Észtország, Lettország, Lengyelország és Dánia beruházásait. A múlt hónapban Rutte Washingtonban méltatta a „Trump Trillion” néven emlegetett 1,2 billió dolláros (kb. 468 ezer milliárd forint) növekményt, amelyet az európai szövetségesek és Kanada fordítottak védelemre 2017 óta.
A NATO-főtitkár Ankara városában egy „nagy leleplezés” eseményt is tartott, ahol bemutatta a védelmi kiadások növelésére tervezett számos megállapodást. Ezek jelentős része amerikai vállalatokhoz kerül, ami több ezer munkahelyet teremt az Egyesült Államokban. A tavalyi csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy bruttó hazai termékük 5 százalékát fordítják védelemre, amelyből 3,5 százalék a védelmi költségvetést, 1,5 százalék pedig az infrastruktúrát érinti, hogy a csapatok és a felszerelés gyorsabban mozoghassanak konfliktus esetén.
A NATO által kedden közzétett adatok azonban azt mutatják, hogy Szlovénia, Belgium, Spanyolország és a Csehország nehezen teljesíti a szövetség korábbi, 2 százalékos GDP-arányos kiadási célját. A Trump-adminisztráció egy karcsúbb „NATO 3.0” modellt szeretne látni, amelyben Európa vállalja a felelősséget saját biztonságáért, beleértve Ukrajnát is, hagyományos fegyverekkel, miközben Amerika továbbra is biztosítja a nukleáris ernyőt. A Pentagon elindított egy hat hónapos felülvizsgálatot az amerikai katonai jelenlétről Európában, így a szövetségesek arra várnak, hogy tisztázódjon, mennyire mélyen kívánja Trump csökkenteni az amerikai erők létszámát.
Ukrajna és a Patriot rendszerek
Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója meglepően pozitív hangvételű volt, ami éles ellentétben állt a korábbi, feszült találkozókkal. Az amerikai elnök dicsérte az ukrán vezető hajlandóságát a háború lezárását célzó megállapodásra. „Valójában jó kapcsolatot alakítottunk ki. Nehéz elhinni” – mondta Trump, hozzátéve, hogy szerinte a háború befejezéséről szóló megállapodás már a láthatáron van, és az Egyesült Államok „valamilyen biztonsági csomagon” dolgozik Ukrajna számára.
A Patriot rendszerek gyártásával kapcsolatban Trump kijelentette: „Megadjuk nekik a jogot a Patriotok gyártására. Megmutatjuk nekik, hogyan kell csinálni. Azt hiszem, elég gyorsan képesek lesznek előállítani őket.” A Patriot rendszerek drágák, nagy a kereslet irántuk, és hosszú időbe telik az előállításuk. Zelenszkij évek óta kéri ezeket, és a közelmúltban már kifejezetten a gyártási licencért folyamodott, hogy Ukrajna saját maga gyárthassa azokat.
Zelenszkij emellett újabb felhívást intézett Ukrajna NATO-csatlakozása érdekében, érvelve azzal, hogy az ukrán fegyveres erők nagy tapasztalattal rendelkeznek, és csak erősítenék a szövetség védelmi képességeit. Oroszország hevesen ellenzi ezt a lépést. Zelenszkij kiemelte Ukrajna alkalmazkodóképességét és azt a képességét, hogy mélyen Oroszország területén belül is csapást tud mérni. Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők havonta átlagosan 30 000 orosz katonát „iktatnak ki”.
A szerdai csúcstalálkozót követő nyilatkozatban a NATO-vezetők 80 milliárd dolláros (kb. 31 ezer milliárd forint) támogatást ígértek Ukrajnának az idei és a jövő évi védelmi szükségletek fedezésére, megjegyezve „azt a hosszú távú fenyegetést, amelyet Oroszország jelent az euroatlanti biztonságra”. Az Oroszországgal határos országok körében egyre nagyobb az aggodalom, hogy Moszkva hibrid támadásra készülhet, amely a hagyományos hadviselést kiber-támadásokkal ötvözi, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök küzd a győzelem biztosításáért Ukrajnában.
Szíria és a terrorizmus elleni küzdelem
Trump találkozott Ahmad al-Sharaa szíriai elnökkel is, aki korábban felkelőként vezette a Bassár el-Aszad autokrata rezsimjét 2024 decemberében megdöntő offenzívát. Bár al-Sharaa egykor az al-Kaida harcosa volt, most Trump támogatását élvezi Szíria újjáépítésében és a Nyugattal való kapcsolatok helyreállításában. Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok hamarosan leveszi Szíriát a terrorizmust támogató államok listájáról, ami része az új kormánnyal folytatott normalizációs folyamatnak.
„A Szíriával szembeni szankciók feloldása megnyitja az utat a nemzetközi kereskedelem és befektetések előtt, esélyt ad Szíriának az újjáépítésre, és új fejezetet nyit a szíriai nép számára” – fogalmazott Rubio. 2025 júniusában Trump aláírt egy elnöki rendeletet, amely számos gazdasági szankciót megszüntetett, mielőtt néhány héttel később visszavonta volna a terrorista minősítést al-Sharaa esetében, bár Szíria vonatkozásában a minősítés egyelőre érvényben maradt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
