Az Associated Press(AP) beszámolója szerint szerdán Irán amerikai katonai létesítményeket vett célba a Perzsa-öböl térségében, válaszul az Egyesült Államok által végrehajtott légicsapásokra és az iráni olajeladásokra kivetett újabb szankciókra. Washington közlése szerint a katonai akciót a Hormuzi-szorosban közlekedő hajók elleni iráni támadások váltották ki. A kialakult fegyveres konfliktus ismét felerősítette a félelmeket a háború kiterjedésével kapcsolatban, különösen miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy a harcok szüneteltetéséről szóló ideiglenes megállapodás „véget ért”, bár hozzátette, hogy a tárgyalások folytatását továbbra is engedélyezi.
A törékeny tűzszünetet már korábban is számos támadás veszélyeztette, de az elnöki nyilatkozat újabb bizonytalanságot szült a globális energiapiacon. A bejelentést követően a Brent típusú kőolaj világpiaci ára több mint 6{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal emelkedett. Egy elhúzódó konfliktus az egész Közel-Keletet lángba boríthatja, és ismételten elvághatja a világgazdaság számára kritikus fontosságú energiaellátási útvonalakat a szorosban.
Amikor a tűzszünet állapotáról kérdezték, Donald Trump egyértelműen fogalmazott: „Számomra úgy tűnik, hogy ennek vége”. Bár az elnök szerint az amerikai képviselők folytathatják a tárgyalásokat, kétségét fejezte ki az eredményességet illetően, mondván: „Beszélhetnek, de szerintem csak az idejüket vesztegetik”.
Az amerikai Központi Parancsnokság közleménye szerint a haderő azért hajtott végre csapásokat, hogy „súlyos árat fizettessenek a nemzetközi vízi úton ártatlan civilek által üzemeltetett kereskedelmi hajók célbavételéért és megtámadásáért”. A támadások során iráni légvédelmi rendszereket, radarokat és több mint 60 olyan kisméretű hajót semmisítettek meg, amelyeket az iráni Forradalmi Gárda használt a hajózási útvonalak fenyegetésére.
A háború kezdete óta Irán számára a hajózás megbénítása jelentette a legnagyobb stratégiai előnyt, amellyel nyomást gyakorolhatott az Egyesült Államokra. A térségben a feszültség fokozódása miatt a globális ellátási láncok ismét veszélybe kerültek, különösen az energiaellátás tekintetében.
Az iráni állami média több helyszínen, köztük Bandar Mahshahrban is robbanásokról számolt be, ahol egy gárdista életét vesztette. Támadás érte Bushehrt is, ahol Irán nukleáris erőműve található. Szerda reggel Bahreinben és Kuvaitban is megszólaltak a légvédelmi szirénák. A Forradalmi Gárda elismerte, hogy amerikai katonai létesítményeket vett célba mindkét országban.
Kuvait közlése szerint két ballisztikus rakétát és 13 drónt sikerült elfogniuk, ugyanakkor a lehulló törmelékek megrongálták az elektromos hálózat egyes vezetékeit. A hasonló iráni támadások a múlt hónapban is megfigyelhetőek voltak, ami akkor is kiváltotta az amerikai válaszcsapásokat.
A katonai akciókat megelőzően az Egyesült Államok visszavonta azt az engedélyt, amely az ideiglenes megállapodás részeként lehetővé tette Irán számára az olajértékesítést amerikai dollárban. Ez a lépés véget vetett annak a rövid időszaknak, amely alatt Irán nyíltan kereskedhetett nyersolajával.
A döntés közvetlen előzménye az volt, hogy egy tankhajó az Ománi-partok közelében találatot kapott és kigyulladt. A katari külügyminisztérium szóvivője, Majed al-Ansari elfogadhatatlan támadásnak nevezte az incidenst, és kijelentette, hogy Irán teljes jogi felelősséggel tartozik a nemzetközi hajózás biztonságának megsértéséért.
A megtámadott hajók közül kettő kisebb sérüléseket szenvedett, de személyi sérülés nem történt, és a hajók folytatták útjukat. Az ideiglenes megállapodás értelmében a hajóknak 60 napig díjmentesen kellett volna áthaladniuk a szoroson, de Teherán ragaszkodott az útvonalak ellenőrzéséhez.
Miközben a fegyverek dörögnek, az iraki Nedzsef városában zajlottak az Ali Hamenei ajatollah, Irán február 28-án elhunyt legfelsőbb vezetőjének temetési szertartásai. Az eseményen részt vett Masoud Pezeshkian iráni elnök és Ali Falah al-Zaidi iraki miniszterelnök is.
A ceremóniák csütörtökön érnek véget a mashhadi Imam Reza szentélyben történő temetéssel. Az új legfelsőbb vezető, Mojtaba Khamenei holléte továbbra is ismeretlen, a hírek szerint az apja halálát okozó légicsapásban ő is megsebesült, ezért rejtőzködik.
A temetési időszak, amelynek a feszültségek csökkentését kellett volna szolgálnia, a jelek szerint nem hozott enyhülést a régióban. A diplomáciai erőfeszítések, amelyeket Katar és Pakisztán közvetített, egyelőre nem vezettek tartós eredményre.
Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek vezető diplomatája szerint az iráni támadások Bahrein és Kuvait ellen egyértelműen jelzik, hogy Teherán képtelen elköteleződni a deeszkaláció mellett.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül bonyolódik a világ olaj- és földgázkereskedelmének ötöde, így minden ottani incidens azonnal érezteti hatását a világgazdaságban.
Az Egyesült Államok katonai vezetése hangsúlyozta, hogy továbbra is készen állnak arra, hogy elszámoltassák Iránt, amennyiben a megállapodásokat nem tartják be.
A jövőbeli tárgyalások kilátásai rendkívül bizonytalanok, különösen az elnöki nyilatkozatok fényében, amelyek a diplomáciai csatornák hatékonyságát kérdőjelezik meg.
A régióban élők és a nemzetközi közösség most aggodalommal figyeli, vajon sikerül-e elkerülni a totális háborút, vagy a fegyveres konfliktus tovább eszkalálódik a következő napokban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
