Tarr Zoltán a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében számolt be arról, hogy a bíróság másodfokon is helybenhagyta az elsőfokú ítéletet abban a munkajogi perben, amelyet volt munkáltatója, a Neumann Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság ellen indított. A jogi eljárás alapja az volt, hogy a cég elbocsátotta őt egy nyilvános felszólalását követően. A Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, mivel az közvetlenül a 2024. április 6-án, a Kossuth téren tartott demonstráción elmondott beszédéhez kapcsolódott, amelyben határozottan szót emelt az állam és az egyház összefonódása ellen.
A kegyelmi ügy és az egyházi szerepvállalás kritikája
A nyilvános kiállás hátterében a kegyelmi botrány állt, amelyben Balog Zoltán budapesti református püspök szerepe is felmerült. A volt református vezető, aki már korábban kilépett az aktív egyházi szolgálatból, hangsúlyozta, hogy a politikának nincs helye az egyházban, mivel a hit nem válhat kampányeszközzé vagy pártpolitikai eszközzé. Véleménye szerint a kegyelmi ügy egy olyan határvonalat lépett át, amelyet egyetlen politikai vezetésnek sem lett volna szabad megengednie. szerint a hit nem pártlogókról szól, és a közéletben való szerepvállalása során pontosan ezt az elvet képviselte, amit később a kormányzati struktúrák is elismertek.
Túlmutat az egyéni sérelmeken
A bírósági ítélet kapcsán kiemelte, hogy az ügy túlmutat az ő személyes sérelmein, hiszen sokan váltak hasonló módon a meggyőződésük melletti kiállás áldozatává. Az előző, bukott rendszerben szerinte mindennapos gyakorlat volt, hogy valakit hátrányos megkülönböztetés vagy elbocsátás érjen a lelkiismereti szabadsága gyakorlása miatt. Úgy véli, azóta Magyarországon egy olyan korszak kezdődött, ahol a polgároknak már nem kell választaniuk a lelkiismeretük és a megélhetésük között, hiszen a vélemény szabadsága alapvető joggá vált.
Kritika a korábbi vezetéssel szemben
A 2024-es beszédében élesen bírálta, ahogyan a politika rátelepedett az egyházra, és ahogyan az ország akkori vezetése kényére-kedvére befolyásolta az igazságszolgáltatás szálait. Különösen fájdalmasnak nevezte, hogy a bukott vezetés hogyan hagyta magára a magyar gyermekeket a lepusztított gyermekvédelmi rendszerben, miközben a politikai érdekek minden más szempontot felülírtak. A perben megítélt egymillió forintos sérelemdíjat teljes egészében a Tűzcsiholó Egyesületnek ajánlotta fel, elismerve ezzel a szervezet és a többi civil gyermekvédelmi csoport fáradhatatlan munkáját, amelyet az elmúlt években végeztek.
Az eredeti Facebook bejegyzés:
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
