Az iráni legfelsőbb vezető, Mojtaba Khamenei bosszúra szólított fel apja és elődje, Ali Khamenei halála miatt, ahogy arról a BBC beszámolt. A nyilatkozatot az állami televízióban olvasták fel, amelyben a vezető hangsúlyozta, hogy a bosszúállás a nemzet akaratát tükrözi. Ez volt az első nyilvános üzenet a vezetőtől azóta, hogy a hét elején megkezdődtek apja temetési szertartásai. Ali Khamenei még február 28-án, az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának első napján vesztette életét egy légicsapás következtében.
Temetési szertartások és fokozódó feszültség
A gyászszertartásokon részt vevő tömegek számos helyen követelték Donald Trump amerikai elnök felelősségre vonását. Az amerikai elnök szombaton határozottan reagált a fenyegetésekre, figyelmeztetve, hogy amennyiben Irán bármilyen támadást tervezne, az Egyesült Államok válaszul „megtizedel és elpusztít minden területet” az országban. Ali Khameneit pénteken helyezték örök nyugalomra szülővárosában, Mashhadban.
Mojtaba Khamenei, aki a háború kezdete óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és akiről olyan híresztelések keringenek, hogy az apja halálát okozó légicsapásban ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett, írásos üzenetében hajthatatlannak mutatkozott. „Megfogadjuk, hogy megbosszuljuk a mártírhalált halt vezető és e két háború összes mártírjának vérét a bűnös és gyalázatos gyilkosokon” – fogalmazott a közlemény. Hozzátette, hogy az ügy nem az ő személyes létezésén vagy más tisztségviselőkön múlik, a bosszú mindenképpen be fog következni.
Nemzetközi hírszerzési jelentések és diplomáciai bonyodalmak
A Wall Street Journal és más amerikai médiumok a héten arról számoltak be, hogy Izrael hírszerzési információkat osztott meg Washingtonnal, miszerint Irán tervet dolgozott ki az amerikai elnök meggyilkolására. Donald Trump azonban tagadta, hogy Teherán újabb merényletet tervezne, vagy hogy Izrael lenne a hírszerzési forrás. Egy interjúban az elnök megjegyezte, hogy már régóta az első helyen szerepel Irán célpontjainak listáján.
A háború február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael támadásokat indított, amire válaszul Irán célba vette az izraeli és amerikai érdekeltségeket, valamint szövetségeseiket a Perzsa-öbölben. Bár júniusban a felek tűzszüneti megállapodást írtak alá a konfliktus lezárását célzó tárgyalások elősegítése érdekében, a helyzet ismét válságosra fordult. A héten három kereskedelmi tartályhajót ért támadás az ománi vizeken, egy olyan útvonalon, amelyet az Egyesült Államok javasolt a hajózáshoz.
Az incidens nyomán az Egyesült Államok megtorló csapásokat mért, amelyekben iráni tisztviselők szerint 17 ember vesztette életét és 115-en megsebesültek. Irán válaszul az amerikai szövetségesek létesítményeit támadta a térségben. A feszültség fokozódása miatt Donald Trump bejelentette a tűzszünet végét, bár a diplomáciai közvetítők továbbra is próbálják életben tartani a tárgyalási folyamatot.
Az amerikai tisztviselők közvetítőkön keresztül követelték, hogy Irán nyilvánosan ismerje el a Hormuzi-szoros nyitottságát és kötelezze el magát a kereskedelmi hajók elleni támadások leállítása mellett. Irán az amerikai félnek azt jelezte, hogy a tartályhajók elleni támadások tévedésből történtek, és azokat egy belső, ellenőrizetlen csoportnak tulajdonította.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
