Augusztustól közvetlen buszjáratok kötik össze Kaposvárt és Dombóvárt

Vitézy Dávid közölte, hogy augusztus 1-jétől több évtizedes hiányt pótolva javul a Somogy és Tolna vármegyék közötti autóbuszos átjárhatóság Kaposvár és Dombóvár térségében. A fejlesztés célja, hogy a közigazgatási határok helyett az utasok valós igényeit helyezzék a közlekedésszervezés középpontjába, megszüntetve azt a korábbi gyakorlatot, amelyben a megyehatárok akadályozták a hatékony közlekedést.

Megszűnő akadályok a megyehatárokon

A korábbi megyei Volán-rendszer öröksége miatt sok településen még ma is nehézséget okoz a szomszédos városok elérése, még akkor is, ha azok földrajzilag közelebb esnek vagy több szolgáltatást kínálnak. A MÁV-csoport és a Közlekedéstudományi Intézet által kidolgozott menetrendi módosítások éppen ezt a szemléletet hivatottak megváltoztatni. A fejlesztés különösen fontos, hiszen Dombóvár és vonzáskörzete mintegy 30 ezer embert szolgál ki, akik számára eddig korlátozott volt a közvetlen kapcsolat Kaposvárral.

Új menetrend és jobb csatlakozások

Az augusztusi változásoknak köszönhetően Lápafő, Nak, Szakcs és Várong lakói közvetlen autóbuszos kapcsolatot kapnak Kaposvár felé. Ezzel párhuzamosan Gadács, Gölle, Igal és Somogyszil településekről egyszerűbbé válik Dombóvár elérése, ahol a járatok a belváros és a kórház megközelítését is könnyítik. A menetrendi fejlesztés részeként a buszok jobb vasúti csatlakozásokat biztosítanak Budapest, Pécs és Baja irányába is. A gyakorlatban ez hétköznapokon 8-9, hétvégenként pedig 4-5 járatot jelent az érintett útvonalakon.

Országos közlekedésszervezés

A mostani intézkedés illeszkedik abba a folyamatba, amelynek célja egy egységes, országos közlekedésszervező cég felállítása. Ennek a szervezetnek az egyik legfontosabb feladata lesz a megyehatárok okozta közlekedési akadályok lebontása és az autóbuszos, valamint vasúti hálózatok szorosabb összehangolása. A közelmúltban végrehajtott hevesi és nógrádi menetrendi fejlesztések, valamint a fővárosi éjszakai agglomerációs hálózat átalakítása is azt igazolja, hogy az utasok részéről jogos igény mutatkozik az egyszerűbb és gyorsabb eljutásra.

A tervezett országos közlekedésszervező cég várhatóan a jövőben még több hasonló, régiós szintű fejlesztést koordinál majd, hogy a szolgáltatói szemlélet az ország minden pontján érvényesüljön. A cél az, hogy a közösségi közlekedés ne csak a megyeszékhelyekre koncentráljon, hanem a kistelepüléseken élők számára is valós alternatívát nyújtson a mindennapi ügyintézéshez és munkába járáshoz.