Túlnépesedés világnapja: súlyos veszélyben a biológiai sokféleség

A Fővárosi Állat- és Növénykert közölte, hogy július 11-én tartják a túlnépesedés világnapját, amelyet az ENSZ azért hívott életre, hogy ráirányítsa a figyelmet a globális népességnövekedés környezeti hatásaira. A jelenség legnagyobb vesztese maga a természet, hiszen miközben az emberiség egyre nagyobb területeket vesz birtokba, az élővilág számára folyamatosan szűkül az élettér.

Veszélyeztetett fajok az állatkertben

Az intézményben élő állatok között szép számmal akadnak olyanok, amelyek a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) kategóriái szerint sebezhetőnek, veszélyeztetettnek vagy kritikusan veszélyeztetettnek számítanak. A sebezhető fajok közé tartozik például a takin, a nílusi víziló, a tapír, a jácintkék ara és az aldabrai óriásteknős. A veszélyeztetett kategóriában tartják számon többek között az ázsiai elefántot, a gyűrűsfarkú makit, a vörös pandát, a tigrist, a perzsa leopárdot, az indiai oroszlánt, az óriásvidrát, a tarvarjút és a komodói varánuszt. A kritikusan veszélyeztetett fajok között pedig a cebui disznó, a gorilla és a szumátrai orangután szerepel. A Szavanna-komplexumban látható mhorr gazellák különleges helyzetben vannak, ők ugyanis a vadonban kihalt kategóriába tartoznak, mivel természetes állományuk az 1960-as, ’70-es évekre teljesen eltűnt.

Természetvédelmi küldetés és nemzetközi programok

A ritkulóban lévő fajok állatkerti tartásának elsődleges célja a bemutatáson túl az, hogy a tenyésztési programok segítsenek megmenteni azokat az állatokat, amelyek természetes élőhelyükön drasztikusan megritkultak, vagy mára teljesen el is tűntek. Az állatkert ezt a természetvédelmi küldetést kiemelten kezeli, és jelenleg 138 fenyegetett faj esetében vesz részt nemzetközi állatkerti tenyészprogramban. A szakemberek munkája elengedhetetlen a genetikai állomány megőrzéséhez.

Az emberi tevékenység hatásai

A biológiai diverzitást, azaz a sokféleséget elsősorban az emberi tevékenység fenyegeti. A mezőgazdasági területek és a települések terjeszkedése miatt a természetes élőhelyek zsugorodnak és feldarabolódnak. A közlekedés, az ipar és az energiatermelés növekedésével egyre több szennyező anyag kerül a levegőbe, a fokozódó energiaigény pedig növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel gyorsítva a klímaváltozást. A vizes élőhelyek ökoszisztémáit a túlhalászat, a műanyagszennyezés és a part menti régiók beépítése veszélyezteti súlyosan. Emellett a növekvő népesség hatalmas mennyiségű kommunális, műanyag- és elektronikai hulladékot termel, ami tovább terheli a környezetet. Az intenzív mezőgazdasági művelés talajeróziót és tápanyagvesztést okoz, az élőhelyek csökkenése miatt pedig egyre gyakoribbá válnak a vadon élő állatok és az emberek közötti konfliktusok, miközben az orvvadászat és az illegális befogás számos faj fennmaradását sodorja végveszélybe.