A Associated Press(AP) beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok „újra bevezeti” a blokádot Iránnal szemben a Hormuzi-szorosban, és egy látszólagos politikai fordulat részeként díjat fog felszámítani a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladásáért. Irán továbbra is kitart amellett, hogy ő ellenőrzi a kritikus fontosságú vízi utat, miközben a felek közötti újabb fegyveres összecsapások a totális háború veszélyét vetítik előre.
Változó álláspontok a nemzetközi vizeken
Az Egyesült Államok korábban következetesen azt hangoztatta, hogy a szorosnak mindenki számára szabadon és díjmentesen átjárhatónak kell maradnia, ahogyan az az Egyesült Államok és Izrael február 28-i iráni támadása előtt volt. A mostani bejelentés, amely szerint az USA vagy Irán díjakat szedne, ellentétes a hajózás szabadságára vonatkozó nemzetközi normákkal, és tovább fokozhatja a feszültséget, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat a régió határain túl is. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára hétfőn 7,8 százalékkal, 81,92 dollárra (kb. 30 000 forint) emelkedett, ami ugyan jelentős, de még mindig elmarad a háború csúcspontján mért közel 120 dolláros (kb. 44 000 forint) szinttől.
A blokád részletei és a biztonsági költségek
Az elmúlt napok fegyveres incidensei, amelyeket az iráni hajótámadások váltottak ki, komoly kétségeket ébresztettek a múlt hónapban kötött ideiglenes békemegállapodás életképességével kapcsolatban. Washington korábban, az április közepén bevezetett blokádot a megállapodás részeként feloldotta, amely a szoros teljes újranyitását irányozta elő. Trump a közösségi médiában úgy fogalmazott: „Újra bevezetjük az iráni blokádot. Minden más ország számára tisztességes és nyitott lesz a Hormuzi-szoros használata.” Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok a rakomány értékének 20 százalékát fogja felszámítani, hogy fedezze a biztonság és a védelem biztosításával járó költségeket.
Katonai menetrend és iráni reakciók
Az amerikai hadsereg közlése szerint a blokád kedden délután 4 órakor lép életbe. Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi a közösségi médiában gúnyosan reagált Trump bejelentésére, és a díjak bevezetését saját pozíciójuk legitimálására használta fel. „Az elnöknek teljesen igaza van. Aki biztonságos áthaladást biztosít a kereskedelmi hajók számára a Hormuzi-szoroson, annak jár a kompenzáció ezért a szolgáltatásért. Irán mindig is a szoros őrzője volt és az is marad örökre. A 20 százalék természetesen túl sok. Mi tisztességesek leszünk.”
Nemzetközi jogi aggályok
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, az ENSZ hajózási ügynöksége közölte, hogy várja a részleteket Trump javaslatáról, de továbbra is ellenzi a nemzetközi vízi utakon történő áthaladásért kivetett kötelező díjakat. A szervezet hangsúlyozta, hogy nincs jogi alapja a szoroson való áthaladásért fizetendő kötelező díjak bevezetésének. Marco Rubio külügyminiszter még június 25-én Bahreinben határozottan ellenezte, hogy Irán díjakat szedjen a szoroson való áthaladásért. Rubio akkor úgy nyilatkozott, hogy a világon egyetlen nemzet sem támogatja, hogy fizetni kelljen a szorosokon való áthaladásért, és a Perzsa-öböl menti országok részéről sincs támogatottsága az ilyen jellegű díjaknak.
Gazdasági hatások és katonai eszkaláció
A háború kezdete előtt a világ olaj- és gázszállítmányainak egyötöde haladt át a szoroson, amelynek lezárása globális energiaár-emelkedést okozott. Bár a forgalom a múlt havi megállapodás után némileg élénkült, még mindig messze elmarad a háború előtti szinttől. Az amerikai hadsereg hétfőn több tucat iráni célpontot támadott, válaszul egy előző napi konténerszállító hajó elleni iráni akcióra. A támadások légvédelmi rendszereket, radarállomásokat, rakéta- és drónfelszereléseket, valamint kis hajókat érintettek. Az amerikai hadsereg első alkalommal használt drónhajókat egy iráni hajókarbantartó létesítmény és egy tengeralattjáró elleni támadásra vasárnap.
Regionális feszültségek és támadások
Bahreinben, az amerikai 5. flotta bázisán háromszor is megszólaltak a légvédelmi szirénák hétfőn. Kuvait külügyminisztériuma szintén beszámolt iraki konzulátusuk elleni támadásról, és elítélte Iránt, valamint a hozzá hű milíciákat. Az olajban gazdag királyság, amely több amerikai katonai bázisnak is otthont ad, elítélte Iránt több határpont és egy tengeri olajfúró platform elleni támadásért. Jordániában a katonai vezetés arról tájékoztatott, hogy négy iráni rakétát lőttek le, amelyek nem okoztak kárt. Iránban a hatóságok Hormozgán, Huzesztán és Markazi tartományokban jelentettek támadásokat, amelyek során legalább két ember életét vesztette.
A békemegállapodás jövője
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Baghaei a régióban kialakult káoszért Washingtont tette felelőssé, és közölte, hogy Irán nem engedélyezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek látogatását azokon a nukleáris létesítményeken, amelyeket az Egyesült Államok 2025-ben bombázott. Trump a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az ideiglenes békemegállapodás „véget ért”, és az Egyesült Államok megszüntette azokat a mentességeket, amelyek lehetővé tették Irán számára a kőolaj dollárban történő értékesítését. A közvetítők, köztük Pakisztán, Katar és Egyiptom azonban továbbra is próbálkoznak egy végleges megállapodás elérésével, amely a háború lezárása mellett az iráni nukleáris program kérdését is rendezné.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
