Ukrajna és kilenc másik ország hétfőn bejelentette, hogy koalíciót hoznak létre Európa ballisztikus rakétákkal szembeni védelmére, kihasználva Kijev több mint négyéves tapasztalatát az Oroszország által indított teljes körű invázió elleni küzdelemben, ahogy arról az Associated Press(AP) beszámolt. A tíz nemzet párizsi találkozójukon, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében kiadott közös nyilatkozatában hangsúlyozta: „Célunk egy közös ballisztikus rakétavédelmi képesség kiépítése Európa számára.” Az ukrán elnök két tucat vezetőtől kért segítséget az orosz rakétatámadások elleni intézkedések fejlesztéséhez, amelyek súlyos károkat okoztak országában, és aggodalommal töltik el a kontinens többi részét Moszkva ambíciói miatt.
Közös védelem a növekvő fenyegetés ellen
Zelenszkij mellett Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság vezetői ismerték el a ballisztikus rakéták jelentette növekvő fenyegetést, amelyek megállítása jóval nehezebb, mint a cirkálórakétáké vagy a drónoké. A nyilatkozat szerint „úgy véljük, hogy Európa védelme átfogó megoldást igényel, egy integrált rakétavédelmi architektúra formájában, a jövőbeli rakétafenyegetések elrettentésére és semlegesítésére”. A résztvevők külön kiemelték Ukrajna egyedülálló tapasztalatait, amelyeket az orosz agresszió elleni védekezés során szerzett.
Bár a rendszer felállítására vonatkozó konkrét határidőt nem tűztek ki, a terv nyitott más országok csatlakozása előtt is. Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna és partnerei a következő 12 hónapon belül közösen fejleszthetnének egy tömeggyártott, alacsony költségű rendszert, amely lehetővé tenné Európa számára az új antiballisztikus képességek beszerzését, és azok biztosítását a világ más, védelemre szoruló régiói számára.
Putyin válaszlépéseket ígér
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn hajthatatlan maradt, és határozott megtorlást ígért Kijev közelmúltbeli, orosz finomítók, tankerek és terminálok elleni nagy hatótávolságú támadásaira, amelyek széles körű üzemanyaghiányt okoztak. „Bárhol is kíséreljenek meg csapást mérni orosz területre, mi hasonlóan válaszolunk, de a mi csapásaink többszörösen erősebbek lesznek” – jelentette ki Putyin a Kreml-barát aktivistákkal tartott találkozóján. Eközben Brüsszelben az európai külügyminiszterek külön tanácskoztak Ukrajna szükségleteiről és az orosz fenyegetésekről.
Zelenszkij célja, hogy felgyorsítsa az európai országokkal való együttműködést a légvédelem fejlesztésében a tél beállta előtt, amikor Oroszország rendszerint fokozza támadásait az ukrán villamosenergia-, fűtés- és vízellátás megbénítása érdekében. Az ukrán tisztviselők Párizsban egy javasolt antiballisztikus programot mutattak be kormányzati vezetőknek, nemzetbiztonsági tanácsadóknak és védelmi vállalatoknak.
Technológiai és politikai kihívások
Donald Trump amerikai elnök múlt heti ígérete, miszerint engedélyt ad Ukrajnának Patriot légvédelmi rendszerek gyártására, jelentős áttörést jelenthet Kijev számára. Ugyanakkor szakértők és ukrán tisztviselők figyelmeztetnek, hogy az ötlet megvalósítása valószínűleg évekig tarthat. Egyelőre az is tisztázatlan, milyen gyorsan építhető ki egy ilyen európai rendszer.
Kijev és európai támogatói szeretnék kihasználni Ukrajna közelmúltbeli sikereit, hogy tárgyalásra kényszerítsék Putyint a harcok befejezéséről, bár Moszkva a Trump-adminisztráció békefelajánlásai ellenére sem mutatott hajlandóságot a kompromisszumra. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „háborús uszítók koalíciójának” nevezte a párizsi találkozót, hozzátéve: „Azt a mély tévhitet táplálják, hogy lehetséges stratégiai vereséget mérni országunkra.”
Drónháború és logisztikai zavarok
Az elemzők szerint Ukrajna dróntechnológiai fejlesztései az utóbbi időben előnyt biztosítottak számára. A frontvonal mögötti ellátási útvonalak elleni csapások megfosztották az orosz hadsereget a lendülettől, lassúvá és költségessé téve az előrenyomulást. Robert Brovdi, az ukrán pilóta nélküli rendszerek parancsnoka szerint július 6. és 13. között az ukrán erők 105 orosz hajót találtak el az Azovi-tengeren, a Krím-félsziget közelében. A hajók között tankerek, szárazáru-szállítók, kompok és vontatóhajók is voltak.
Ez a kampány része annak a szélesebb körű ukrán erőfeszítésnek, amelynek célja a Krím-félsziget elszigetelése és az orosz logisztika megzavarása. A félsziget jelenleg a 2014-es annektálás óta tapasztalt legsúlyosabb üzemanyagválságát éli át. Bár az állításokat független forrásból nem lehetett megerősíteni, az orosz hatóságok nem kommentálták az eseményeket.
Fokozódó feszültség és kibertámadások
A párizsi találkozó egyfajta demonstrációja volt a hosszú távú elkötelezettségnek, miközben Moszkva folyamatosan teszteli Európa ellenállóképességét. A találkozó egybeesett az amerikai Lindsey Graham szenátor halálával, aki Kijev egyik legszilárdabb támogatója volt Washingtonban. Olekszandr Merezhko törvényhozó szerint Graham „a legszorosabb kapocs volt Ukrajna, elnökünk és Trump között”.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter bejelentette, hogy beidézi az orosz nagykövetet, és szankciókat vezet be orosz hackerekkel szemben. Elmondása szerint egy „kiterjedt, szabotázst és kémkedést célzó kibertámadás-sorozatról van szó, amelyet Oroszország mintegy 10 európai országban hajtott végre”. A háború hatásait a szomszédos országok is érzik: Moldova külügyminisztériuma hétfőn közölte, hogy egy orosz drón az ukrajnai Odessza régió elleni támadás során Moldova területére zuhant és felrobbant, amit „súlyosnak és elfogadhatatlannak” neveztek.
Légicsapások és szabotázsakciók
Ukrajna saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú drónokkal és rakétákkal támadja az oroszországi célpontokat. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint az orosz légvédelem vasárnap óta 350 ukrán drónt lőtt le Moszkva felé tartva. A moszkvai régió kormányzója, Andrej Vorobjov arról számolt be, hogy 81 drónt semmisítettek meg éjszaka, a támadásban a Pionerszkij településen hárman meghaltak és hárman megsebesültek. Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 134 nagy hatótávolságú drónt és három irányított rakétát indított Ukrajna ellen. Az odesszai kikötői infrastruktúra elleni támadásban egy togói zászló alatt közlekedő, műtrágyát szállító kereskedelmi hajó gyulladt ki, öt tengerész meghalt, 10 pedig megsebesült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állította, hogy meghiúsított egy ukrán dróntámadást az ukrajnai határtól távol eső támaszpontok ellen. Az FSZB szerint a drónokat léggömbökkel és szállító drónokkal juttatták be Oroszországba, majd ukrán ügynökök autóval vitték azokat a célpontok közelébe. Korábban, egy évvel ezelőtt, az úgynevezett „Pókháló hadművelet” keretében ukrán tisztviselők szerint sikerült megsemmisíteni vagy megrongálni Moszkva stratégiai bombázóflottájának közel egyharmadát titokban bejuttatott drónok segítségével.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
