Az Egyesült Államok szerdán légicsapásokat mért Irán part menti védelmi rendszereire és rakétakilövő állásaira, miután újra bevezette az ország kikötőinek tengeri blokádját, ahogy arról a Reuters beszámolt. Teherán válaszul további regionális energiaexport-útvonalak lezárásával fenyegetőzött, kijelentve, hogy az Egyesült Államokkal szemben egy „egzisztenciális háború” kellős közepén állnak.
Fokozódó feszültség a Hormuzi-szorosban
A két ország közötti támadások és ellentámadások legutóbbi eszkalációja napokkal azután tartja bizonytalanságban a régiót, hogy a korábbi törékeny tűzszünet összeomlott. Bár a szakértők szerint a totális háború visszatérése egyelőre kevésbé valószínű, a katonai műveletek intenzitása folyamatosan nő. A konfliktus különösen érzékenyen érinti a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a háború előtt a globális olaj- és gázszállítmányok mintegy ötöde haladt át. A nemzetközi irányadó árnak számító Brent kőolaj ára szerdán egyhavi csúcsra, 84,95 dollárra (kb. 31 500 forintra) emelkedett hordónként.
Az amerikai Központi Parancsnokság közölte, hogy a hadsereg támadást intézett az iráni Nagy-Tunb szigeten található part menti védelmi rendszerek, valamint a cirkálórakéták tárolására és indítására szolgáló létesítmények ellen. A műveletsorozat körülbelül 90 percig tartott. A katonai vezetés hangsúlyozta, hogy a csapások célja az iráni erők azon képességeinek további gyengítése, amelyeket a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásokhoz használtak.
Teherán reakciója és a diplomáciai patthelyzet
Mohammad Baqer Qalibaf, Irán vezető tárgyalója és a parlament elnöke kijelentette, hogy Qalibaf szerint Irán biztonsága attól függ, hogy fenn tudja-e tartani saját intézkedéseit és befolyását a Hormuzi-szorosban. Qalibaf szerint az ország jelenleg alapvető és egzisztenciális háborút vív Amerikával. A konfliktus eddig több ezer ember halálát okozta, és milliókat kényszerített lakóhelye elhagyására, különösen Iránban és Libanonban, ahol újra fellángolt a harc Izrael és a Hezbollah között.
Donald Trump amerikai elnök kedden megismételte korábbi fenyegetését, miszerint a jövő héten iráni erőműveket és hidakat vesz célba, amennyiben Teherán nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz. Trump szerdán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem szereti a határidőket, de az iráni fél tisztában van a helyzet súlyosságával, és jobban tennék, ha megfelelően viselkednének. Az amerikai tisztviselők szerint a szoros megnyitását célzó csapások egyben olyan katonai képességek felszámolását is szolgálják, amelyeket az Egyesült Államok a komplexebb műveletek előtt mindenképpen el akar pusztítani.
Új frontok és a globális kereskedelem kockázatai
Irán megpróbál állandó ellenőrzést gyakorolni a Hormuzi-szoros hajózása felett, és díjakat kíván kivetni az áthaladó hajókra, ami jelentős hatalmi átrendeződést jelentene egy olyan régióban, ahol az Egyesült Államok hosszú ideje a biztonság garanciájaként lépett fel. A szoroson áthaladó hajóforgalom a háború előtti szint töredékére esett vissza. Az Iszlám Forradalmi Gárda szerdán arról számolt be, hogy amerikai katonai célpontokat támadott a régióban, többek között Bahreinben, Kuvaitban és Jordániában.
Elemzők szerint Irán azzal fenyeget, hogy jemeni szövetségesein, a húszikon keresztül lezárhatja a Báb-el-Mandeb-szorost is. Ez egy új frontot nyitna Washingtonnal szemben, és a világ két legfontosabb energiaütőerét helyezné közvetlen veszélybe. A Báb-el-Mandeb köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel, amelyen keresztül a szaúdi olajexport és a globális hajózás jelentős része halad át. Bár a tavalyi gázai háború kezdete óta sok szállítmányozó elkerülte a térséget, egyesek az utóbbi időben visszatértek a Vörös-tengeri útvonalakhoz.
A múlt hónapban aláírt ideiglenes tűzszüneti megállapodás célja a további tárgyalások megkezdése lett volna, beleértve Irán nukleáris programját is, ám a párbeszéd elakadt. Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baghaei szerint jelenleg nincsenek terveik a tárgyalásokra, és kizárólag a védekezésre összpontosítanak. Qalibaf hozzátette, hogy ha Irán nem profitál az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodásból, akkor nincs okuk annak betartására. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a diplomácia eszközeit is használni kell, mivel a kizárólagos háborús vagy tárgyalási stratégia egyaránt hibás döntés lenne.
Az Egyesült Államok adatai szerint Irán az elmúlt héten hét kereskedelmi hajót támadott meg, ami közel egy tucatnyi tengerész halálát, eltűnését vagy sérülését okozta. Ezzel szemben Fatemeh Mohajerani iráni kormányszóvivő állami médiajelentések szerint arról számolt be, hogy az elmúlt napokban legalább 30 civil vesztette életét a dél-iráni célpontok elleni amerikai légicsapások következtében. A február 28-án kezdődött háború, amely az Irán elleni amerikai és izraeli csapásokkal indult, súlyos zavarokat okozott a globális energiaellátásban, és felerősítette az inflációs várakozásokat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
