Társadalmi párbeszéd indul a Szabadság téri német megszállási emlékmű sorsáról

Társadalmi párbeszéd indul a Szabadság téri német megszállási emlékmű sorsáról, közölte az MTI beszámolója szerint a főpolgármester szombaton a közösségi oldalán. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a folyamatot követően a főváros és a kormány közösen hoz majd döntést az emlékmű jövőjéről. A főpolgármester a helyszínről bejelentkezve úgy fogalmazott, hogy a „végtelenül ízléstelen és végtelenül hazug” alkotás több mint 12 éve mérgezi a közterületet és a közéletet.

A városvezető szerint az emlékművel két alapvető probléma van. Egyrészt vizuális környezetszennyezésnek tartja, amelyet a szakmai közösség mély megvetéssel kezel, másrészt szerinte az alkotás „velejéig hazug”. Kifejtette, hogy az emlékmű azt a történelemképet sugallja, mintha Magyarországon a német megszállás előtt minden rendben lett volna, holott a történelmi valóság az, hogy a zsidótörvényeket már jóval korábban elfogadták. A zsidó honfitársaink jogfosztása évtizedekkel korábban kezdődött, és a magyar állam rendkívül aktívan közreműködött a magyar zsidóság elpusztításában is.

Karácsony Gergely kiemelte, hogy az a narratíva, miszerint a holokausztot kizárólag a németek követték el a zsidókkal szemben, egy olyan hazugság, amelyet ki kell törölni a nemzeti emlékezetből. Mint mondta, a holokausztot nagyon nagy mértékben a magyar állam és a magyar állampolgárok követték el honfitársaikkal szemben. Éppen ezért a szobor teljes joggal váltotta ki számos társadalmi szereplő tiltakozását az elmúlt 12 évben. A főpolgármester személyes véleménye szerint az emlékműnek nincs helye a Szabadság téren.

Ugyanakkor elismeréssel szólt az Eleven Emlékmű projektről, amely során különböző magyar állampolgárok a saját családtörténetüket helyezték szembe a szoborral, elmesélve a holokauszt valódi történetét. A főpolgármester ugyanakkor jogos kérdésnek nevezte, hogy a szobor esetleges eltávolítása ne adjon-e lehetőséget a szélsőjobboldalnak egyfajta sérelmi politika folytatására. Ezért hangsúlyozta, hogy bármi is legyen a politikai döntés, előtte egy alapos szakmai és társadalmi vitát kell lefolytatni.

A főváros intézményét, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Szakmai Tanácsát arra kérte, hogy indítson társadalmi párbeszédet és alakítsa ki álláspontját a helyzet kezeléséről. A lehetséges megoldások között említette a szobor eltávolítását, a maradásának kérdését, vagy valamilyen kreatív megoldást, amely „zárójelbe teszi ezt a borzalmat”. Az egyeztetéseket követően a főváros és a kormány közösen dönt majd az emlékmű sorsáról.