A fogak egészségünkben betöltött szerepe sokkal jelentősebb, mint azt sokan gondolnák, mégis a jelenlegi fogászati megoldások a fogvesztés kezelésére gyakran csak átmenetiek és korántsem tökéletesek. Mi lenne, ha a fogainkat egyszerűen visszanöveszthetnénk? A BBC beszámolója szerint egyes felmérések azt mutatják, hogy a felnőttek több mint 70{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-a fél a fogorvosi kezelésektől. A fúrástól és a tömésektől való szorongás miatt sokan elkerülik a rutinszerű ellenőrzéseket is. Hannele Ruohola-Baker biokémikushoz azonban szinte naponta érkeznek kétségbeesett megkeresések olyan emberektől, akik hajlandóak lennének bizarr kísérletekben is részt venni, csak hogy visszakapják saját fogaikat. Ruohola-Baker azon tudósok közé tartozik, akik a regeneratív medicina erejét hívják segítségül, hogy felváltsák a hagyományos fogászati eljárásokat.
A fogak szerepe az általános egészségben
Pamela Yelick, a Tufts School of Dental Medicine professzora szerint a fogak az ember „ablakai a világra”. Ha valaki fél kinyitni a száját, vagy nem tud megfelelően enni, az egyfajta lefelé ívelő spirálba kerül. Korábban kevéssé értékelték, hogy a szájüregi egészség mennyire kulcsfontosságú a szervezet általános állapota szempontjából. Ma már tudjuk, hogy a fogászati problémák, például az ínybetegségeket okozó baktériumok, növelhetik a szívbetegségek és a légúti fertőzések kockázatát, sőt, összefüggésbe hozták őket az Alzheimer-kórral is. A fogvesztés emellett korábbi elhalálozáshoz és az életminőség romlásához vezethet.
A fogorvosok jelenleg számos eszközzel küzdenek a károk ellen, például gyantakompozitokkal tömik be a szuvasodott részeket. Anne George, az University of Illinois, Chicago professzora szerint azonban ezek tökéletlen megoldások. A tömések tartóssága változó, gyakran 5-20 év között mozog, és sokszor ismételt beavatkozásokra van szükség. A jelenlegi módszerek a károk javítására fókuszálnak, nem pedig a biológiai funkciók helyreállítására. Ezzel szemben a regeneratív fogászat egyfajta paradigmaváltást jelent, amely a gyógyításra helyezi a hangsúlyt.
Öngyógyuló fogak és élő tömések
A fogak négy fő rétegből állnak: zománc, dentin, cement és fogbél. A szuvasodás akkor alakul ki, amikor a lepedékbaktériumok cukrokkal táplálkoznak, és olyan savakat termelnek, amelyek feloldják a fogzománcot. George kutatásai a dentin növekedését, mineralizációját és önjavítását segítő fehérjékre irányulnak. Az a célja, hogy olyan új kezeléseket fejlesszen ki, amelyek stimulálják a sérült fogakat a dentin önálló regenerálására, feleslegessé téve a hagyományos töméseket.
Ruohola-Baker csapata ezzel párhuzamosan „élő töméseken” dolgozik, amelyek a zománc regenerációjára építenek. A kutatók rájöttek, hogy az ameloblasztoknak nevezett, zománcot termelő sejtek a fog előbújása után elpusztulnak. A csapat kémiai jelek segítségével őssejteket alakított át ameloblasztokká, más őssejteket pedig odontoblasztokká, amelyek dentint termelnek. Ezek kombinációjával olyan fog-organoidot hoztak létre, amely képes zománcfehérjéket kiválasztani. A hosszú távú cél egy teljes, laboratóriumban növesztett fog beültetése a páciens szájába.
A biológiai pótlás lehetőségei
Ha egy fog súlyosan károsodott, a jelenlegi legjobb megoldás az implantátum, amely egy csavaros posztból, egy műkoronából és egy összekötő elemből áll. Az implantátumok azonban nem tartalmaznak idegeket, így nem érezzük velük a rágást, és baktériumok is megtelepedhetnek rajtuk. Ana Angelova Volponi, a King’s College London regeneratív fogászati igazgatója szerint a laboratóriumban növesztett fogak tartósabb megoldást jelenthetnek. Csapata felnőtt emberi ínysejteket és egér fogképző sejteket kombinálva hozott létre hibrid fogstruktúrákat.
Az emberi szervezet sajnos nem képes folyamatosan új fogakat növeszteni, ellentétben például a cápákkal, amelyek folyamatosan cserélik azokat. A sertések azonban rendelkeznek egy biológiai sajátossággal: állkapcsukban több sornyi ki nem bújt felnőtt fogcsíra található. Yelick ezt kihasználva növesztett emberi-sertés fogsejtekből fogakat Yucatan minisertésekben. A bio-állványzaton növesztett sejtek három hónap alatt a természetes fogakhoz hasonló sebességgel fejlődtek. Ez a kísérlet bizonyította, hogy az elv működőképes, bár a klinikai alkalmazás még várat magára.
A jövő kilátásai
Bár a kereslet óriási, még évek választanak el minket az első olyan beavatkozástól, ahol valaki saját, laborban növesztett fogat kap. Ruohola-Baker hangsúlyozza, hogy az emberi kísérletek előtt nem emberfélékkel végzett vizsgálatokra van szükség, ami időt és jelentős anyagi forrásokat igényel. A kutatások azonban nemcsak a fogászat, hanem a szerv- és csontregeneráció területén is fontos tapasztalatokkal szolgálnak. A fogak rendkívül kifinomult élő szervek, így a laboratóriumi replikációjuk segít megérteni a lágy és kemény szövetek alapvető együttműködését. Volponi optimista: bár a jövő még nem teljesen körvonalazott, a biztonságos és fenntartható regeneratív fogászati megoldások előbb-utóbb elérhetővé válnak a nagyközönség számára.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
