A tevék híresen jól bírják a sivatagi körülményeket, ám a BBC beszámolója szerint még ezek a szívós állatok sem képesek dacolni az afrikai kontinensen tapasztalható szélsőségesen emelkedő hőmérséklettel. Az északkelet-etiópiai Afar régió a Föld egyik legforróbb és legszárazabb pontja, ahol a nomádok hagyományosan sóval megrakott tevekaravánokkal szelik át a sivatagot. Ali Umer, egy 40 éves, mintegy 500 tevét számláló állományt gondozó pásztor elmondta, hogy saját szemével látja az állatok szenvedését. A tevék lábán hólyagok keletkeznek, szemük könnyezik, a forró homok pedig megégeti a bőrüket és felperzseli a szőrüket, amikor lepihennek. Az elmúlt egy hónapban nyolc teveborjút veszített el a hőség miatt, ami az utóbbi években drasztikusan intenzívebbé vált. Még a korábban hűsítő szél is forró levegőt hoz, ami tovább nehezíti a túlélést.
A klímaváltozás közvetlen hatásai az állatállományra
A pásztor tapasztalatait tudósok, állatvédők és számos kutatás is alátámasztja: a stressz, a kimerültség, a kiszáradás és a betegségek elterjedése mind az extrém hőség közvetlen következményei. A magasabb hőmérséklet közvetve is sújtja a tevéket, mivel drasztikusan csökkenti a rendelkezésre álló vízmennyiséget, a növényzetet és az árnyékos területeket. Észak-Afrika és Afrika szarva ad otthont a világ egypúpú tevéinek mintegy 80{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ának. Az évek során sok gazdálkodó tért át a tevetartásra éppen a fajta hőségtűrő képessége miatt, ám a 2025-ben publikált, dél-etiópiai pásztorok véleményén alapuló tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás negatívan befolyásolja az állatok egészségét, termelékenységét és szaporodási képességeit.
Válságos helyzet Szomáliában és a környező régiókban
A szomszédos Szomáliában a helyzet még súlyosabbnak tűnik. Egy júniusban megjelent kutatás szerint az aszályhoz köthető teveelhullás széles körű válsággá vált, amely a tevetartó háztartások csaknem 46{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-át érinti. A közel 6000 pásztorcsaládot vizsgáló tanulmány rámutatott, hogy a mortalitás különösen az északi régiókban koncentrálódik, ahol Sool tartományban „döbbenetes, csaknem 73{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-os elhullási arányt” regisztráltak. A szakértők szerint bár az extrém hőség a fő kiváltó ok, a nem megfelelő állategészségügyi szolgáltatások és a rossz állatmenedzsment tovább rontja a helyzetet. Légkörkutatók elemzése szerint a 2021-22-es aszályt is a magas hőmérséklet okozta, mivel a hőség hatására a talajból és a víztestekből elpárolog a nedvesség, a növények pedig a bennük lévő vizet is a levegőbe bocsátják.
Állatorvosi tapasztalatok és a hőguta veszélyei
Az állatorvosok egyre több beteg tevét kezelnek, és a hőség okozta elhullások száma is emelkedik. Hassan Nuya Guyo, az etióp határ közelében fekvő kenyai Marsabit megye állatorvosa arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a hipertermia, azaz a túlhevülés eseteinek száma, ami gyakran másodlagos fertőzésekhez vezet. Az elmúlt két évben megyéjükben több mint 15{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal nőtt a hőség miatt elpusztult tevék száma. Egy másik, Afrika szarván végzett kutatás szerint a klímaváltozás okozta hőstressz miatt csökkent a tevék tejhozama is. Észak-Afrikában hasonló a helyzet: egy idén megjelent algériai tanulmány a nyári hőhullámok idején bekövetkező jelentős teveelhullásról számolt be, sürgetve a célzott beavatkozásokat, például a stratégiai vízellátást és a fokozott betegségmegfigyelést.
A tudományos háttér: miért nem bírják már a tevék?
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint az extrém hőség 1981 óta egyértelműen gyakoribbá vált Észak-Afrikában, 2024-ben pedig több országban is 50 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek. A régió az elmúlt évtizedekben a világ leggyorsabban melegedő területei közé tartozott. Bár a tevék normális esetben 40 Celsius-fokig jól kezelik a hőséget azzal, hogy hagyják testhőmérsékletüket ingadozni, és minimalizálják a vízveszteséget, a mostani körülmények már meghaladják a komfortzónájukat. Dr. Mohammed Bengoumi, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője szerint a Szahara számos részén az 50 Celsius-fokot is gyakran meghaladja a hőmérséklet, ami súlyos hőstresszt okoz.
Sejtszintű károsodás és anyagcsere-problémák
Abdelmadjid Chehma professzor, az algériai Ghardaia Egyetem kutatója szerint a 41-45 Celsius-fok feletti, éjjel-nappal tartós hőség közvetlenül támadja az állatok sejtjeit. A stressz miatt károsodnak a fehérvérsejtek, az immunrendszer legyengül, és a sejtek képtelenek regenerálódni. Ez anyagcsere-lassuláshoz, étvágytalansághoz, levertséghez és általános kimerültséghez vezet. Mohammed el Khasmi professzor, a casablancai egyetem szakértője a hőstressz következményei között említette a súlyvesztést, a gyulladásokat, az izom- és csontbetegségeket, valamint a veseelégtelenségből adódó kémiai egyensúlyhiányt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Etiópiában sok pásztor végleg elhagyja az északi régiókat, mert a szélsőséges hőség és aszály miatt ott már fenntarthatatlan a tevetartás. Az Oxfam segélyszervezet szerint Szomáliában egyes helyeken a víz ára több mint 2000{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal emelkedett. A szakértők egyetértenek abban, hogy a tevék, amelyek történelmileg a sivatagi élet utolsó védvonalát jelentették, mára a klímaváltozás áldozataivá váltak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
