Diáktüntetések Indiában: A Cockroach Janta Party mozgalom felemelkedése

Egy, az indiai fiatalok milliói számára ismerős félelem indította el a folyamatot: ha a jövőjüket meghatározó vizsgákban nem lehet megbízni, akkor miben lehet? Hetekkel később, hétfőn fiatal férfiak és nők tízezrei próbáltak meg tüntetve az indiai parlament elé vonulni, amire a rendőrség könnygázzal és gumibotokkal válaszolt. Azóta több ezren tértek vissza az utcákra, ahogy arról a BBC beszámolt. A Cockroach Janta Party (CJP), az ismétlődő vizsgakérdés-szivárgások miatti dühből született ifjúsági mozgalom gyorsan India legnagyobb hallgatói megmozdulásává vált az elmúlt években. A csoport oktatási reformokat és Dharmendra Pradhan oktatási miniszter lemondását követeli.

A mozgalom középpontjában és céljai

A mozgalom központi alakja Sonam Wangchuk aktivista, aki elmondása szerint 11 kg-ot fogyott egy 26 napos éhségsztrájk alatt, amellyel a mozgalmat támogatta. Bár csütörtökön befejezte a böjtöt, a diákvezetők szerint a tüntetések addig folytatódnak, amíg követeléseiket nem teljesítik. A kérdés az, hogy ez csupán egy újabb diáktüntetés-e, vagy valami sokkal nagyobb dolog kezdete. A történelem mindkét irányba kínál példákat: a korábbi diákmegmozdulások időnként átalakították az indiai politikát, máskor viszont drámai módon törtek ki, majd csendben elhaltak.

Mi teszi különlegessé a CJP-t?

A CJP esetében nemcsak a méret, hanem a sérelem jellege és szélessége is szokatlan. A legtöbb, Narendra Modi miniszterelnök kormánya elleni elmúlt évtizedbeli tüntetéssel ellentétben – legyen szó állampolgársági, mezőgazdasági törvényekről vagy más vitatott politikákról – ez a mozgalom alapvetően nem ideológiai alapú. Nem egyetlen közösség vagy társadalmi csoport érdekeire épül, hanem azt kérdőjelezi meg, hogy az állam képes-e még tisztességet garantálni abban a vizsgarendszerben, amelyet fiatal indiaiak milliói tekintenek a társadalmi felemelkedés fő útjának.

Yamini Aiyar, a Brown Egyetem vezető vendégkutatója szerint a vizsga- és oktatási rendszer kaszton, osztályon és nemen átívelő kérdés. A tüntetéseken részt vevő bázis nem egyetlen érdekcsoportot képvisel. Ez a szélesség teszi a mozgalmat politikailag is megkülönböztethetővé. Rahul Verma, a Delhi székhelyű Centre for Policy Research munkatársa szerint a mozgalom az adminisztratív kudarcra összpontosít. Az állam képtelensége a vizsgák tisztességes lebonyolítására és a papírszivárgások megakadályozására egészen másfajta politikai kihívást jelent a BJP számára, mint a korábbi, ideológiai alapú tiltakozások.

Politikai kihívás a kormányzat számára

Verma szerint ez a különbség megváltoztatja a politikai dinamikát. Mivel a sérelem a kormányzati teljesítményre, nem pedig az ideológiára vonatkozik, a BJP nem tudja könnyen mozgósítani támogatóit vagy bevetni azokat a politikai ellen-narratívákat, amelyek korábban segítettek a tiltakozások kezelésében. A hétfői tüntetések megerősíteni látszottak ezt az értékelést. A 2011-es korrupcióellenes mozgalommal való összehasonlítások korábban a CJP online elérésére összpontosítottak, de a hétfői részvétel azt mutatta, hogy a digitális lendület az utcára is átterjedhet.

Joyojeet Pal, a Michigani Egyetem professzora szerint a közösségi média egyfajta „tűzfészekké” vált, amely érzelmi alapon, gyorsan és széles körben képes mozgósítani. Az állam elszámoltathatóságának hiánya miatti hosszú ideje tartó frusztráció teremtette meg a feltételeket ehhez a robbanáshoz. A kérdés most az, hogy ez az online hullám tartósabbá válik-e. Verma szerint a hétfői gyűlés azt jelzi, hogy a mozgalom átléphetett egy kritikus pontot, a további növekedés pedig nagyban függ a kormány válaszától.

A mozgalom kiszélesedése

Aiyar szerint a hétfői tüntetések valami jelentőset tártak fel: bár jelen voltak diákszövetségek, baloldali csoportok és szervezetek, mint a Bhim Army, végül „túlszárnyalta őket az ország minden részéből érkező diákok spontán kiáradása”. Ez egyedülálló az indiai történelemben. A mozgalom túlnőtt azon a szervezeten is, amely elindította, és Wangchuk éhségsztrájkján is. A diákok nemcsak a tüntetések állami kezelése miatt jöttek, hanem azért, mert teret kerestek a mély frusztráció kifejezésére, amelyet már régóta hordoztak.

A kormányzat kezdetben miniszterekre és pártszóvivőkre bízta a választ, de szerdán a BJP felső vezetése is beavatkozott. Rajnath Singh védelmi miniszter azzal vádolta az ellenzéket, hogy a diákokat „politikai eszközként” használja, miközben hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a parlamenten keresztül történő megoldás mellett. Modi csütörtökön nyilvánosan is megszólalt az ügyben. „Nincs fontosabb a fiataljaink jóléténél és jövőjénél” – írta az X-en, bejelentve a gyorsított bírósági eljárásokat a vizsgaszivárgásokban érintettek „gyors és szigorú megbüntetése” érdekében.

Gazdasági elégedetlenség és jövőkép

Hogy ezek az ígéretek elegendőek lesznek-e a tüntetések lecsillapítására, bizonytalan. Aiyar úgy véli, a mozgalom a lassuló gazdaság, a szűkös munkahelyek és a jövőbeli lehetőségek csökkenése miatti szélesebb körű szorongást érintette meg. „Mély gazdasági elégedetlenség és szorongás van, ami a jövőbe vetett remény hiányába fordult át” – mondja. Ez tükrözheti a hosszú ideje hatalmon lévő kormánnyal szembeni növekvő kimerültséget is. A tüntetők üzenete világos: újfajta politikára, új politikai nyelvezetre van szükség, amely a kormányzásra és a teljesítményre összpontosít.

Ugyanakkor Suhas Palshikar politológus óva int attól, hogy a mozgalmat romantizálják, vagy „Z generációs felkelésként” könyveljék el. Szerinte a mozgalom „ideológiai és politikai jellege jelenleg folyékony”, és különböző politikai erők próbálhatnak befolyást szerezni felette. A tüntetők azonban kétségtelenül megmutatták, hogy hajlandóak szembeszállni az állammal. Palshikar szerint az, hogy ez az energia megmarad-e, sok tényezőtől függ, beleértve az állami elnyomást, a médiablokádokat és a széles társadalmi koalíció kiépítésének nehézségeit.

Surajit Mazumdar, a Delhi Jawaharlal Nehru Egyetem közgazdásza szintén úgy véli, hogy a mozgalom már most valami sokkal nagyobbra mutat, mint a vizsgaszivárgások. Szerinte a jelenlegi tiltakozás és az általa kiváltott spontán válasz a fiatalok széles körű elégedetlenségét jelzi az ország állapotával és az oktatási rendszerrel kapcsolatban. Aiyar számára ez a demokratikus impulzus már most átformálja a politikát. Az emberek az elszámoltathatóságot olyan tereken keresik, amelyek nem választási jellegűek. Hogy ez lesz-e a Cockroach Janta Party tüntetéseinek meghatározó öröksége, vagy csak a közfelháborodás egy múló pillanata, az csak az idővel fog kiderülni.