Az amerikai hadsereg közel két hétig tartó intenzív bombázást követően felfüggesztette a légicsapásokat Irán ellen, miközben a diplomáciai erőfeszítések felgyorsultak annak érdekében, hogy elkerüljék a totális háborúba való visszatérést, ahogy arról az AP News beszámolt. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az Egyesült Államok és Irán valóban egy fordulóponthoz érkezett-e ebben a változékony konfliktusban, amely kedden éri el az öthónapos időtartamot.
Donald Trump elnök egyaránt fenyegetett további csapásokkal, miközben hangsúlyozta, hogy a tárgyalások folyamatosan zajlanak. Az elnök igyekezett elhárítani azokat az aggodalmakat, miszerint a harcok miatt megemelkedett benzinárak negatívan befolyásolhatják a Republikánus Párt esélyeit a novemberi félidős választásokon.
A bizonytalanságot tovább fokozza Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tervezett washingtoni látogatása, amelyre a jövő héten kerül sor. Izrael, amely február 28-án az Egyesült Államokkal közösen indította el a háborút, figyelemre méltó módon kimaradt a legutóbbi amerikai támadásokból.
Ezeket a csapásokat Irán azon lépése váltotta ki, amellyel gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, azt a létfontosságú hajózási útvonalat, amelyen keresztül a világ olajkészletének 20{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-a áramlik. Michael Singh, a Washington Institute for Near East Policy ügyvezető igazgatója szerint az irániak tisztában vannak azzal, hogy a helyzet súlyosbodhat, ha Izrael is belép a konfliktusba.
Ugyanakkor az izraeli távolmaradás azt is jelezheti Teherán felé, hogy a nyugati hatalmak korlátozni kívánják a háború kiterjedését. Singh, aki a George W. Bush-adminisztráció idején a Nemzetbiztonsági Tanács közel-keleti igazgatója volt, óvatosan értékeli a harcok szünetelését.
Egy regionális tisztviselő szerint összehangolt diplomáciai munka zajlik, és az amerikai csapások, valamint az iráni ellencsapások szüneteltetése pozitív jelzés a deeszkaláció irányába. A tárgyalások középpontjában az áll, hogy Irán kevesebb korlátozással engedélyezze a hajók áthaladását a Hormuzi-szoroson.
Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője vasárnap megerősítette, hogy Irán és Omán technikai egyeztetéseket folytatott a szoros ügyében. Bár az ománi delegáció már elhagyta Teheránt, a párbeszéd folytatódik.
A háború kezdetén Irán fojtófogást alkalmazott a Perzsa-öböl szűk vízi útján, tankerekre és teherhajókra tüzelve. Ennek következtében az olajárak drasztikusan megemelkedtek, ami sok amerikai számára népszerűtlenné tette a konfliktust.
A júniusi ideiglenes tűzszüneti megállapodás aláírása után éles harc alakult ki a szoros feletti ellenőrzésért. Irán követelte, hogy a hajók a partjaihoz közeli útvonalat használják, és jelezte, hogy díjakat számíthat fel a tranzitért.
Az Egyesült Államok megújította támadásait Irán part menti védelmi rendszerei ellen, hogy csökkentse Teherán képességét a hajók elleni támadásokra. A Trump-adminisztráció később kiterjesztette a célpontok körét, hidakat és infrastruktúrát támadva az ország déli és középső részén.
Singh szerint ezek a csapások arra irányulnak, hogy Iránt visszakényszerítsék a tárgyalóasztalhoz. A fő kérdés most az, hogy az iráni vezetés milyen üzeneteket küld diplomáciai csatornákon keresztül, és mennyire mutatkoznak hajlandónak a kompromisszumra.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb kihívása az iráni vezetésen belüli megosztottság, ahol különböző frakciók küzdenek a hatalomért. A teheráni döntéshozók attól tarthatnak, hogy az Egyesült Államokkal való kompromisszum gyengeségnek tűnhet, ami megingathatja a hatalmukat.
Mindkét félnek gazdasági okokból szüksége van a szoros újranyitására, de eltérő elképzeléseik vannak arról, milyen feltételek mellett és kinek az ellenőrzése alatt történjen ez. A tárgyalások és a katonai nyomás egyensúlya várhatóan fennmarad a stabilabb állapot eléréséig.
A harcok szünetelése ellenére a régióban továbbra is magas a feszültség. A jemeni huti lázadók szombaton közölték, hogy rakétákkal és drónokkal támadták Szaúd-Arábiát, válaszul a szaúdi légicsapásokra.
A lázadók szerint lezárták a Bab el-Mandeb-szorost, amely a Hormuzi-szoros zavarai óta még kritikusabbá vált a szaúdi olajexport számára. Az Egyesült Államok haditengerészete továbbra is érvényesíti az iráni kikötők blokádját.
Trump elnök pénteken az Ovális Irodában újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy két út áll előttük: a katonai nyomás fokozása vagy a tárgyalások folytatása. Hangsúlyozta, hogy nem siet a lezárással, mert a választásokon a szavazók döntése a legfontosabb.
Az elnök szerint bár Irán még nem áll készen egy átfogó megállapodásra, napról napra komolyabbá válnak a tárgyalások. A Fehér Házban zajló belső egyeztetések során a jelenlegi katonai stratégia fenntartása vagy az eszkaláció lehetőségeit mérlegelik.
Összességében a helyzet továbbra is törékeny, és a diplomáciai csatornák hatékonysága döntő fontosságú lesz a következő hetekben a konfliktus további eszkalációjának elkerülése érdekében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
