Donald Trump amerikai elnök hétfőn arról számolt be, hogy az Egyesült Államok „jó tárgyalásokat” folytat Iránnal, és lát esélyt egy esetleges megállapodásra a két ország közötti konfliktus rendezése érdekében, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az amerikai csapások újraindulnak, amennyiben a diplomáciai erőfeszítések nem vezetnek eredményre, ahogy arról a Reuters beszámolt. Washington szombaton váratlanul felfüggesztette az Irán elleni, két hete tartó légicsapás-sorozatot, ami az öt hónapja zajló konfliktus legújabb stratégiai fordulatát jelenti.
„Jelenleg is tárgyalunk” – mondta az elnök az Air Force One fedélzetén az újságíróknak, hozzátéve, hogy Irán azért akar beszélni, „mert nagyon keményen sújtottunk le rájuk”. Trump optimista hangvételben nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy jó esélyt lát a megegyezésre, de ha ez mégsem történik meg, az Egyesült Államok visszatér a korábbi katonai gyakorlathoz.
Ellentmondásos jelzések a térségből
Az elnök derűlátó kijelentéseivel szemben a valóság más képet mutatott: hétfőn Szaúd-Arábia, Jordánia és Irak is dróntámadásokról számolt be. Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy a felek közvetítőkön keresztül továbbra is üzeneteket váltanak, és Irán nem mondott le a diplomáciáról, ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Teherán kezdeményezte volna a tárgyalásokat. „Ez nem szerepel a DNS-ünkben” – fogalmazott a szóvivő.
Egy magas rangú iráni tisztségviselő vasárnap jelezte, hogy Irán addig szünetelteti saját támadásait, amíg Trump önként vállalt tűzszünete érvényben marad. Szaúd-Arábia közölte, hogy több, olajipari célpontok ellen irányuló drónt is lelőtt, köztük a főváros, Rijád közelében. A szaúdi hatóságok szerint a drónokat Irakból indították iráni támogatású fegyveres csoportok, és fenntartották a jogot a válaszlépésekre.
Ezzel párhuzamosan a jemeni húszi lázadók bejelentették, hogy megtámadták az 1200 kilométeres Kelet-Nyugat olajvezetéket, amely Szaúd-Arábia fő vörös-tengeri kikötőjébe, Janbuba szállít kőolajat. A támadást válasznak nevezték a jemeni légtérbe történt szaúdi drónbehatolásokra. Teherán emellett megerősítette, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, amely a globális energiaellátás kulcsfontosságú útvonala.
Gazdasági hatások és katonai korlátok
Az amerikai légicsapások 13 éjszakán át tartó intenzív szakasza utáni szünet, valamint az elnöki nyilatkozatok hatására az olajárak jelentősen csökkentek. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára, amely a múlt héten rövid időre 100 dollár fölé emelkedett, hétfőn mintegy 8,2 százalékkal 89 dollár alá esett, sőt 87,55 dollár körüli mélypontot is elért.
Amerikai tisztségviselők szerint a bombázások felfüggesztése mögött az a katonai tanács állt, miszerint a légicsapások elérték hatékonyságuk határait. Egy forrás szerint a katonai parancsnokok jelezték az elnöknek, hogy kifogyóban vannak a kijelölhető célpontok. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke aggodalmát fejezte ki a légvédelmi lőszerek készleteinek kimerülése miatt. Trump ugyanakkor cáfolta a lőszerhiányról szóló híreket, mondván, a hadsereg gyorsan pótolja az Ukrajnának küldött készleteket.
Az iráni állami média hétfőn arról számolt be, hogy Teherán visszafordított hat „sértő hajót”, amelyek engedély nélkül próbáltak áthaladni a Hormuzi-szoroson. Az elmúlt két hét amerikai bombázásai jelentős károkat okoztak Iránban, hidakat, alagutakat és katonai célpontokat semmisítettek meg, miközben négy amerikai katona is életét vesztette a szomszédos arab államokban lévő bázisok elleni iráni válaszcsapásokban. A júniusban elért tárgyalási keretmegállapodás ellenére a felek továbbra is vitatják a szoros használatára vonatkozó szabályokat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
