Aggasztó mértékben szélesedik az Irán elleni katonai konfliktus, amelyről részletesen. Bár Donald Trump 80 éves amerikai elnök eredetileg négy-hat hetes hadművelettel számolt, a konfliktus immár a hatodik hónapjába lépett, és semmi jele a békés rendezésnek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a harcok és a megtorló akciók már 17 államot érintenek, ami komoly aggodalmat kelt a nemzetközi közösségben.
Az eredeti hadviselő felek – az Egyesült Államok, Izrael és Irán – mellett a térség számos országa vált a feszültség részévé. Irán megtorló csapásai elérték Jordániát, Irakot, Szíriát, Szaúd-Arábiát, Katart, Bahrajnt, Kuvaitot, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket. Még a NATO-tag Törökország is kénytelen volt beavatkozni, amikor iráni rakétákat semmisített meg légterében. A közelmúltban Egyiptomban egy cseppfolyósított földgáz-terminált ért dróntámadás, míg Izrael a Hezbollah elleni párhuzamos hadműveletei során Libanon területén is aktív maradt.
A konfliktus váratlanul elérte Ukrajnát is, miután Kijev a múlt hétvégén megtámadott egy iráni teherhajót a Kaszpi-tengeren. Az ukrán hírszerzés szerint a hajó fegyvereket szállított Iránból Oroszországba, ami a két háború veszélyes összefonódását vetíti előre. A helyzetet tovább bonyolítja az úgynevezett „olajfront”: a Hormuzi-szoros blokádja mellett a Báb el-Mandeb-szoros, azaz a „könnyek kapuja” is veszélybe került a jemeni húszi lázadók tevékenysége miatt, ami komoly kockázatot jelent a globális energiaellátásra.
A két háború közötti kapcsolatot a Moszkva–Teherán tengely erősíti. Irán rakétákkal látja el Oroszországot az ukrajnai támadásokhoz, cserébe Vlagyimir Putyin 73 éves orosz elnök műholdfelvételekkel segíti a teheráni vezetést. Ezek a felvételek az amerikai támaszpontok pontos célzását teszik lehetővé Jordániában, Bahreinben és Kuvaitban, ami közvetlen fenyegetést jelent az amerikai erők számára.
A katonai dinamika változását jelzi, hogy az amerikai és szaúdi légierő immár közösen hajt végre csapásokat az iráni támogatású iraki milíciák ellen. Szaúd-Arábia ezzel két fronton is közvetlen hadviselő féllé vált, hiszen a jemeni húszi milíciák elleni harc mellett most már az iráni érdekekkel is szemben áll. A beszámolók szerint hat iráni tanácsadó is életét vesztette a közös légicsapásokban.
Scott Erb amerikai politikai szakértő szerint az Egyesült Államok mozgástere szűkül, mivel a gazdaság nehezen viseli a tartósan magas olajárakat, miközben a hadsereg fontos fegyverrendszerek hiányával küzd. A szakértő kiemelte, hogy a hosszúra nyúlt konfliktus gazdasági következményei már most érezhetőek a globális piacokon.
Michael Pregent volt katonai hírszerző szerint a helyzetet tovább élezi Trump személyes érintettsége. A szakértő úgy fogalmazott: „A rezsim megalázza Trumpot!”. Pregent szerint amennyiben az elnököt nyilvánosan megszégyenítik, az kiszámíthatatlan válaszlépéseket válthat ki belőle, ami tovább pörgeti az erőszak spirálját.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli, ahogy a konfliktus egyre több országot von be a közvetlen katonai tevékenységbe. A diplomáciai megoldások egyelőre távolinak tűnnek, miközben a katonai szövetségek és koalíciók folyamatosan átalakulnak a térségben.
A helyzet eszkalációja nemcsak a Közel-Kelet stabilitását veszélyezteti, hanem a globális ellátási láncokat is, különösen az energiaiparban. A szakértők szerint a következő hetek döntőek lehetnek abban, hogy sikerül-e megállítani a konfliktus további terjedését, vagy egy még szélesebb körű regionális háború alakul ki.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
