Az Európát sújtó pusztító erdőtüzek különösen közel állnak Marta Yebra professzorhoz, aki a BBC beszámolója alapján jelenleg Canberra-ban él és dolgozik. A szakértő évek óta azon fáradozik, hogy Ausztrália – amely a világ egyik leginkább tűzveszélyes területe – hatékonyabban vegye fel a harcot a lángokkal. Yebra a Bushfire Research Centre of Excellence vezetője, amelyet az ország történetének legsúlyosabb tűzszezonja, a 2019-20-as „fekete nyár” után hoztak létre, amikor az Egyesült Királyság területével megegyező nagyságú földterület égett le.
A technológia és az ősi bölcsesség találkozása
A kutatócsoport műholdak, drónok és mesterséges intelligencia segítségével igyekszik pontosabban előrejelezni a tűzeseteket, miközben a tapasztalt tűzoltók tudására is támaszkodnak. Ugyanilyen fontos azonban az az évezredes tudás, amelyet az ausztrál őslakosok generációkon keresztül örökítettek tovább. Yebra egy innovatív projektet indított, amely az őslakos közösségek évezredes tapasztalatait ötvözi a legmodernebb műholdas képalkotással, hogy azonosítsák a tűzveszélyes területeket.
A műholdfelvételek elemzik a táj „üzemanyag-nedvességtartalmát”, amely jelzi, hol halmozódott fel nagy mennyiségű száraz növényzet, például levelek, fű vagy cserjék. Ez az adat azonban csak egy része a teljes képnek. Adrian Webster, aki Új-Dél-Wales déli partvidékén nőtt fel, az őslakosoktól tanulta meg, hogyan kell olvasni a környezetben. Az őslakos ökológiai tudás – például a növények színe és illata vagy a fák árnyékolása – alapján képes hitelesíteni a műholdas adatokat.
Webster szerint a tudományos adatok önmagukban nem sokat érnek, ha nincs mögöttük a helyszíni tapasztalat. „Ez egy olyan térkép, amely végigvezet az országon, és ha megérted, közvetlenül egy olyan helyre visz, amely készen áll az égésre” – magyarázza. A szakértő szerint a föld vizsgálata során a felszín alatti rétegektől egészen a lombkoronáig mindent figyelembe vesznek. Yebra szerint „figyelemre méltó az egyetértés” a helyi őslakos tudás és a műholdas adatok között, ami bizonyítja a két megközelítés együttes értékét.
A tűz mint barát és ellenség
Az ősi bölcsesség másik példája a „kulturális égetés” gyakorlata, amely során az őslakosok kis, ellenőrzött tüzeket gyújtanak, hogy megakadályozzák a nagy mennyiségű éghető anyag felhalmozódását. Yebra szerint Európában hiányzik ez a fajta tájtervezési szemlélet, ami hozzájárul a jelenlegi katasztrofális helyzethez. A szakértő úgy véli, Európa sokat tanulhatna Ausztrália évtizedes tapasztalataiból, különösen a kockázatok előrejelzése és a korai beavatkozás terén.
Webster hangsúlyozza, hogy a világ legfontosabb leckéje az, hogy nem szabad tétlenül várni. „Minél tovább vársz, annál több az üzemanyag, így a tűz természetesen nagyobb és nehezebben oltható lesz” – mondja. A 60 000 éves múltra visszatekintő gyakorlat lényege, hogy a környezetben lévő természetes jelek – például az olaj- és víztartalom – alapján találják meg azt az egyensúlyt, ahol a tűz még kontrollálható marad.
Modern eszközök a tűzoltás szolgálatában
Ausztráliában elterjedt gyakorlat a „megelőző égetés” is, amelyet általában a hűvösebb hónapokban hajtanak végre. Andrew Shurety, az új-dél-walesi tűzoltóság felügyelője szerint ez különösen fontos a városi peremterületeken, ahol a lakosság egyre közelebb költözik a bozótosokhoz. A probléma azonban az, hogy a hosszabb tűzszezonok és a változó csapadékminták miatt egyre szűkül az az időablak, amikor ezeket a biztonságos égetéseket el lehet végezni.
A „visszaégetés” szintén elterjedt módszer, amikor a fő tűz előtt szándékosan gyújtanak tüzet a növényzet eltávolítására. Ezt a technikát már nemzetközi szinten is alkalmazzák, például Kanadában, ahol az ausztrál tűzoltók segítségével a helyi erők is gyorsan elsajátították a módszert. A drónok szintén forradalmasították a tűzoltást: a helyszínre érkező egységek gyorsan felmérik a tűz terjedését, sőt, a drónok nehéz felszerelést is szállíthatnak a nehezen megközelíthető területekre.
Globális összefogás a jövőért
A szakértők szerint a következő nyár különösen veszélyesnek ígérkezik a várható szuper El Nino jelenség miatt, amely fokozhatja a hőséget és az aszályt. Jason Heffernan, a viktoriánus Country Fire Authority vezetője szerint a világ tűzoltóinak szorosabb együttműködésre van szükségük. Nemrégiben Franciaország is segítséget kért Ausztráliától, ami mérföldkőnek számít a nemzetközi erőforrás-megosztásban. Bár a klíma és a növényzet világszerte eltérő, a globális tűzoltó közösség egyre inkább összekapcsolódik, hiszen olyan területeken is megjelennek az erdőtüzek, ahol korábban ismeretlenek voltak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
