Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint augusztus 3-án az Európai Unió 1,4 milliárd euró (kb. 506 milliárd forint) összegű váratlan bevételhez jutott, amely az orosz központi bank (CBR) befagyasztott eszközei után keletkezett kamatokból származik. Ezeket az összegeket központi értéktárak (CSD) kezelik, és a mostani tranzakció már az ötödik ilyen jellegű átutalás a sorban, amely a 2026 első felében felhalmozódott bevételeket fedi le, közvetlenül követve a 2026 márciusában teljesített negyedik részletet. Az orosz eszközök befagyasztása óta összesen 8 milliárd euró értékű extra profit keletkezett a rendszerben.
Ursula von der Leyen, az elnöke a bejelentés kapcsán hangsúlyozta:
„Oroszországnak fizetnie kell az általa okozott pusztításért. Mi pedig felhasználjuk a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételeket annak biztosítására, hogy ez meg is történjen. További 1,4 milliárd eurót (kb. 506 milliárd forint) bocsátunk Ukrajna rendelkezésére. Ez támogatni fogja Ukrajna folyamatos ellenállását Oroszország illegális háborújával szemben.”
A szóban forgó források az EU által bevezetett szankciók keretében befagyasztott CBR-eszközökből származnak, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul léptettek életbe. Bár maguk az alapeszközök továbbra is befagyasztva maradnak, a készpénzegyenlegek után járó kamatok jogilag nem illetik meg Oroszországot. A Bizottság és a főképviselő javaslatára a Tanács úgy döntött, hogy ezeket a nettó nyereségeket Ukrajna támogatására kell fordítani, ami az EU elkötelezettségét jelzi az ország mellett. A bevételek 95 százalékát az Ukrajna Hitel-együttműködési Mechanizmuson (ULCM) keresztül, 5 százalékát pedig az Európai Békekereten (EPF) keresztül használják fel.
Az ULCM vissza nem térítendő támogatást nyújt Ukrajnának a 2025 folyamán folyósított uniós makroszintű pénzügyi támogatási hitel törlesztéséhez, valamint a G7 kétoldalú hitelezői által biztosított hitelekhez. A G7 „Rendkívüli Bevételfokozó (ERA) Hitelek” kezdeményezés keretében nyújtott teljes támogatás eléri a 45 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan az EPF az ukrán fél sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítését segíti elő, biztosítva a folyamatos védelmi képességeket.
Az intézkedés hátterében az orosz invázióra adott válaszlépések állnak, amelyek során az Európai Unió és tagállamai több szankciós csomagot fogadtak el. A CBR eszközeinek befagyasztása és a tranzakciók tilalma miatt a központi értéktárak mérlegében jelentős készpénz és betét halmozódott fel a lejáró pénzügyi eszközökből, ami rendkívüli bevételeket generált. 2024 februárjában a Tanács úgy döntött, hogy az 1 millió eurónál (kb. 400 millió forint) nagyobb értékű orosz vagyont kezelő értéktáraknak külön kell választaniuk ezeket a bevételeket, és nem rendelkezhetnek a nettó nyereséggel.
A folyamat 2024 májusában folytatódott, amikor a Tanács jogi aktusokat fogadott el a nettó nyereség Ukrajna javára történő felhasználásáról. A szabályozási környezet tovább szigorodott 2025 decemberében, amikor a Tanács a 2025/2600-as rendelet alapján tartósabb módon megtiltotta a befagyasztott CBR-eszközök Oroszországba történő visszautalását, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkét használva jogalapként a források Ukrajna számára történő biztosításához.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
