Az Associated Press(AP) beszámolója szerint az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) a következő két hónapban minden terepi tisztjét testkamerával szereli fel, ugyanakkor a hatóság új szabályzata széleskörű ellenőrzést biztosít az ügynökség számára a felvételek nyilvánosságra hozatalát illetően. A hivatalos irányelv kimondja, hogy a videók közzététele csak akkor történhet meg, ha az az ügynökség „legjobb érdekeit” szolgálja. Bár az eszközök beszerzése évekig húzódott, az ICE ígérete szerint szeptember végére országosan elérhetővé válnak a kamerák. A fejlesztés hátterében a Donald Trump elnök bevándorlási szigorításait végrehajtó tisztek által elkövetett halálos lövöldözések állnak, amelyek fokozták az elszámoltathatóság iránti társadalmi igényt.
A több tízmillió dolláros közpénzből finanszírozott program ellenére az adófizetők továbbra is sötétben maradhatnak bizonyos nagy horderejű incidensek kapcsán. A szabályzat értelmében az ICE csak akkor hozza nyilvánosságra a halálos kimenetelű vagy súlyos sérüléssel járó esetek felvételeit, ha az ügynökség vezetése úgy ítéli meg, hogy ez összhangban áll a szervezet érdekeivel. Szakértők szerint ez a gyakorlat lehetőséget ad az igazgató számára, hogy szelektíven kezelje a felvételeket: a hatóság imázsát javító videókat közzétegyék, míg a kényesebb anyagokat titokban tartsák.
A nyilvánosságra hozatal korlátai és a belső döntési mechanizmus
Christopher Schneider, a kanadai Brandon Egyetem professzora, a rendőrségi testkamerákról szóló könyv társszerzője szerint az ICE ezzel a lépéssel nyíltan felvállalja a „csendes részek” kimondását. A szakértő úgy véli, a kamerákat a rendőrség modern imázsépítő eszközként használja, hogy a lehető legkedvezőbb színben tüntesse fel a hatósági munkát a nyilvánosság előtt. A szabályzat előírja, hogy a tiszteknek rutinfeladatok, letartóztatások és vészhelyzetek során is be kell kapcsolniuk a kamerákat, azonban a felvételek sorsa egy belső bizottság kezében van.
A 2025 februárjában kiadott irányelvek szerint a bizottság – amelyben magas rangú tisztviselők és jogászok is helyet foglalnak – dönt arról, hogy javasolják-e a felvétel gyors közzétételét. Amennyiben a válasz igen, a videó 72 órán belül nyilvánosságra kerülhet. Ugyanakkor, ha az ICE igazgatója úgy találja, hogy „különleges és kényszerítő körülmények” indokolják a visszatartást, blokkolhatja vagy határozatlan időre elhalaszthatja a kiadást. A szabályzat nem részletezi, pontosan milyen körülményekről van szó, és a hatóság nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem.
Az Egyesült Államokban rendkívül eltérőek a gyakorlatok: míg Chicagóban egy felügyeleti szerv 60 napon belül közzéteszi a lövöldözések felvételeit, addig Philadelphiában nincs egységes szabályozás. Az ICE esetében ráadásul a nyilvánosságra hozott felvételeken is kötelező lesz kitakarni a tisztek arcát, nevét és jelvényszámát a személyiségi jogok védelme érdekében. Katherine Hawkins, a Project On Government Oversight nonprofit szervezet elemzője szerint a szabályzat gyakorlatilag „használhatatlanná” teszi a felvételeket, mivel a nyilvánosság számára nincs egyértelmű út a hozzáféréshez.
Schneider, aki egy évtizede tanulmányozza a testkamerák elterjedését, nem számít arra, hogy az ICE közzétenné a közelmúltbeli halálos lövöldözések felvételeit. Példaként említette a testvérügynökséget, a Vám- és Határvédelmi Hivatalt (CBP), amely a januárban Minneapolisban történt, Alex Pretti elleni lövöldözésről készült felvételeket sem hozta nyilvánosságra, annak ellenére, hogy azokat rögzítették. Rodney Scott, a CBP biztosa februárban a törvényhozóknak azt mondta, a videókat vizsgálják, és „amikor helyénvaló lesz”, nyilvánosságra hozzák azokat.
Pénzügyi háttér és a technológiai bevezetés folyamata
Az ICE júliusban 30,9 millió dollárt költött az Axon cégtől származó felszerelésekre. A beszerzés egy nappal azután történt, hogy egy ICE-tiszt halálosan megsebesített egy autóst Maine államban. Néhány nappal korábban egy másik tiszt Houstonban lőtt le egy munkába tartó építési vállalkozót. Egyik esetet sem rögzítették testkamerák, ami felháborította a kongresszus tagjait, akik korábban 20 millió dollárt különítettek el a kamerákra egy április 30-án elfogadott törvényben.
A hatóság szerint a kamerákat a terepi tisztek több mint felének már kiküldték, a maradékot pedig szeptember végéig kapják meg. Ez a határidő későbbi a korábbi ígéreteknél; Susan Collins maine-i republikánus szenátor korábban augusztus végét említette, míg az ICE korábban szeptember közepét jelölte meg. Henry Cuellar texasi demokrata képviselő, a ház költségvetési bizottságának tagja szerint a Houston környékén dolgozó tisztek, akik több mint 800 kamerát kaptak, már megkezdték a képzést. Az ügynökség előírása szerint minden letartóztató csapatban legalább egy tagnak rendelkeznie kell kamerával.
Tom Homan, a Fehér Ház határvédelmi felelőse július 19-én a CBS „Face the Nation” című műsorában úgy nyilatkozott, hogy az amerikaiaknak látniuk kell, amit a tisztek látnak, hozzátéve, hogy a kamerák gyakran inkább tisztázzák az ügynököket, mintsem bűncselekményt bizonyítanának. Ezzel szemben a kritikusok szerint a hatóság a tömeges kitoloncolási program népszerűsítésére használhatja a felvételeket, bátor tiszteket és veszélyes bűnözőket mutatva be. Schneider szerint a rendőrség gyakran próbálja meggyőzni a közvéleményt arról, hogy szükség van rájuk, de a negatív felvételek megjelenése ronthatja a rendőrségi „márka” megítélését.
Az ICE 2021-ben, Joe Biden elnök adminisztrációja alatt kezdte tesztelni a kamerákat, és három évvel később 1400 eszközt osztott ki. Miután 2025-ben visszatért a hatalomba, Donald Trump elnök visszavonta azt a Biden-rendeletet, amely kötelezte a szövetségi bűnüldöző szerveket a testkamerák használatára. Az ICE még a 2025-ös, 75 milliárd dolláros költségvetési támogatás után sem vásárolt azonnal kamerákat, annak ellenére, hogy több ezer új tisztet vett fel. A júliusi beszerzések egy 2023-ban indult kormányzati szerződésen keresztül valósultak meg.
Jason Houser, aki Biden alatt az ICE kabinetfőnöke volt és segített a kísérleti program bevezetésében, úgy fogalmazott: „Nem nehéz ezt bevezetni, de szándékosan lassították.” Houser szerint a Trump-adminisztrációnak már a tömeges letartóztatások és közúti ellenőrzések kiterjesztésekor fel kellett volna szerelnie a tiszteket. A mostani lépést, amely csak a lövöldözések és a kongresszusi nyomás hatására történt, „egyértelműen politikai válaszlépésnek” nevezte, amely szerinte nem teszi biztonságosabbá sem a tiszteket, sem a közvéleményt. Hozzátette, hogy ez nem oldja meg azt a problémát, hogy a tiszteket olyan műveletekre küldik, amelyekre nincsenek megfelelően kiképezve vagy felszerelve.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
