Ugrás a tartalomra
2026. augusztus 18., kedd Névnap: Ilona
Friss hírek percről percre Budapest 26°C EUR 362 Ft USD 312 Ft
2026. augusztus 18., kedd Névnap: Ilona
Friss hírek percről percre Budapest 26°C EUR 362 Ft USD 312 Ft
Külföld

Közös védelmi egyezményt írt alá Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán

Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán közös védelmi megállapodást írt alá Mekkában, amely szerint az egyikük elleni támadás mindhármuk elleni agresszió.

Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán közös védelmi megállapodást írt alá, amelynek értelmében az egyikük elleni támadást mindhárom ország elleni agressziónak tekintik, ahogy arról a BBC beszámolt. A paktumot a mekkai találkozón jelentette be Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök. A megállapodás hátterében a térségben zajló feszültségek állnak, különösen az Egyesült Államok és Izrael február 28-i, Irán elleni támadása óta, amely után Teherán és szövetségesei válaszul célpontokat vettek tűz alá Szaúd-Arábiában és más öböl menti államokban, továbbá megzavarták a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger hajózási forgalmát.

A mekkai egyezmény éles reakciót váltott ki Teheránból, ahol a parlament egyik vezető tagja szerint a megállapodás nem segíti Szaúd-Arábia biztonságát. Ebrahim Rezaei, a nemzetbiztonsági bizottság tagja az X közösségi oldalon úgy fogalmazott: „A szaúdiaknak tudniuk kell, hogy a Törökországgal és Pakisztánnal kötött papíralapú megállapodás nem hoz nekik biztonságot, ugyanúgy, ahogy az amerikaiak évekig tartó egyoldalú fejése sem hozott számukra biztonságot.” Szaúd-Arábia és Pakisztán egyébként már tavaly bejelentett egy közös védelmi paktumot, ám a mostani mekkai megállapodás a világ három legbefolyásosabb muszlim nemzetét hozza össze a kölcsönös védelmi garanciák érdekében.

A mekkai megállapodás részletei és célkitűzései

A közös nyilatkozat szerint a paktum célja „a kollektív elrettentés erősítése bármilyen agresszióval szemben”, és kimondja, hogy a három állam bármelyike elleni fegyveres támadást mindhármuk elleni támadásnak kell tekinteni. Emellett rendelkezik a védelmi együttműködés minden aspektusának fejlesztéséről is. Bár a megállapodás kölcsönös támogatást ígér, konkrét kötelezettségeket nem részletez. Egy török tisztviselő a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a paktum „természetét tekintve tisztán védelmi jellegű”. Szaúd-Arábia számára a megállapodás extra biztonsági szintet jelent egy olyan régióban, ahol a biztonsági architektúrát alapjaiban rengette meg az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja.

A jemeni, Irán által támogatott huti lázadók a múlt hónapban „tengeri embargót” hirdettek Szaúd-Arábia ellen, és támadásokat intéztek szaúdi repülőterek, olajlétesítmények és a Vörös-tengeren közlekedő tartályhajók ellen. A szaúdiak emellett tisztában vannak a tavalyi izraeli csapásokkal is, amelyek Dohában magas rangú Hamász-tisztviselőket céloztak. A Centre for Strategic and International Studies tavalyi jelentése szerint az öböl menti államok védelmi stratégiájuk újrakalibrálására kényszerültek, és ez a paktum Szaúd-Arábia egyik válaszlépése erre a folyamatra.

Stratégiai előnyök és a jövőbeli bizonytalanságok

Pakisztán számára a paktum kiegészítő előnyöket kínál. 2025 májusában az Indiával fennálló hosszú távú feszültségek nyílt konfliktusba torkolltak. Bár a totális háborút sikerült elkerülni, Szaúd-Arábia gazdasági ereje és Törökország katonai, valamint ipari potenciálja értékes támogatást jelent számukra. Pakisztán emellett jelentős szerepet vállalt a globális diplomáciában, közvetítőként lépett fel Irán és az Egyesült Államok között, ami tovább növelte regionális státuszát, amit ez a paktum tovább erősít.

Törökország számára a megállapodás a védelmi ipar lehetőségeit bővíti. A londoni székhelyű Royal United Services Institute (Rusi) szakértője, Burcu Ozcelik szerint a megállapodás „közös gyártás, technológiai partnerségek, beszerzések és a katonai interoperabilitás” révén kínál előnyöket. A gyakorlatban azonban a megállapodás alkalmazása összetett és bizonytalan kérdéseket vet fel. Nem egyértelmű például, hogy Törökország köteles lenne-e részt venni jemeni csapásokban, ha Szaúd-Arábia és a hutik közötti háború újra fellángolna, vagy hogy Szaúd-Arábiának hadat kellene-e üzennie Indiának egy esetleges pakisztáni konfliktus esetén. Minden ilyen eset komplex számításokat és óvatos diplomáciát igényelne az eszkaláció elkerülése érdekében. A felek számára a legfontosabb tényező az elrettentés: bár a megállapodás nem teszi lehetetlenné az agressziót, a két másik regionális hatalom támogatása jelentősen megemelheti annak potenciális költségeit.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.