Komoly diplomáciai és politikai feszültséget váltott ki az Északi-sarkvidéken, hogy egy Donald Trump amerikai elnökhöz köthető texasi olajvállalat a szükséges hatósági engedélyek beszerzése nélkül kezdett el fúróberendezéseket partra szállítani Grönland keleti partvidékén, amint arról a France 24 beszámolt. A Nuukban székelő hatóságoknak most rendkívül óvatosan kell eljárniuk, hogy egyensúlyt találjanak az Egyesült Államokkal való kapcsolatok stabilizálása és az elnök területi ambícióival szembeni ellenállás között. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a vállalat lépései közvetlenül érintik a sziget autonóm státuszát és a nemzetközi jogi kereteket is.
A Greenland Energy nevű, tavaly alapított texasi cég célja, hogy feltárja a kelet-grönlandi sarkvidéki medence olajkészleteit, amelyek becslések szerint akár több milliárd hordónyi nyersolajat is rejthetnek. A vállalat tervei szerint mintegy 60 millió dollár (kb. 23 milliárd forint) értékben két kutatófúrást végeznének a Jameson Land régióban, ahol a cég állítása szerint akár 1 billió dollár (kb. 385 billió forint) értékű olajkincs is lehet. A július 30-án kiadott kormányzati közlemény szerint azonban a vállalat a hatósági jóváhagyás megkerülésével szállította partra a berendezéseit, ami éles tiltakozást váltott ki a helyi vezetésből.
A grönlandi ásványkincsekért felelős hatóság határozottan hangsúlyozta: minden jövőbeli logisztikai műveletet előzetesen be kell jelenteni és jóvá kell hagyatni, mielőtt azokat végrehajtanák. A szakértők szerint a cég eljárása azért is különösen kényes, mert a térség politikai helyzete már eleve feszült a korábbi amerikai követelések miatt, így minden egyes engedély nélküli mozdulat a szuverenitás megsértésének tűnhet a helyi lakosság és a kormányzat szemében.
Lukas Wahden, a George Washington Egyetem Oroszország-programjának munkatársa szerint a Greenland Energy olajkutatási tervei önmagukban nem lennének problémásak, a konfliktust az okozta, hogy a cég nem egyeztetett a grönlandi hatóságokkal. A szakértő szerint a cég lépése „számos tyúkszemre lépett rá” a kényes politikai kontextusban. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump januárban nagy vihart kavart, amikor bejelentette, hogy Grönlandot az Egyesült Államoknak kellene birtokolnia, akár erővel is, emellett vámokkal fenyegette azokat az európai országokat, amelyek ellenezték a terület megszerzését.
Ez a kijelentés az elmúlt évtizedek legsúlyosabb transzatlanti válságát idézte elő. A NATO európai tagállamai válaszul katonai gyakorlatokat hajtottak végre Grönlandon, hogy demonstrálják elkötelezettségüket Dánia szuverenitásának védelme mellett. A krízis enyhítése érdekében Dánia, Grönland és az Egyesült Államok egy munkacsoportot hozott létre a jövőbeli kapcsolatok kereteinek kidolgozására, amelynek munkáját most közvetlenül veszélyeztetheti a magánvállalat felelőtlen magatartása.
A szakértők szerint a jelenlegi helyzetben a legfőbb kérdés az, hogy a magáncég viselkedése napirendre kerül-e a tárgyalócsoportban. Amennyiben az amerikai elnök nyíltan a Greenland Energy mellé áll, azzal alááshatja azokat a diplomáciai eredményeket, amelyeket a grönlandi hatóságok az elmúlt hónapokban a kapcsolatok stabilizálása érdekében elértek. Bár januárban Trump egy NATO-közvetítéssel elért kompromisszum keretében visszavonta a fenyegető vámokat, a szakértők szerint az elnök érdeklődése a sziget iránt nem csökkent.
Mikaa Blugeon-Mered grönlandi szakértő szerint az elnök egy júliusi interjúban ismét utalt arra, hogy Grönland még elnöki ciklusa vége előtt amerikai ellenőrzés alá kerülhet. A szakértő szerint a mostani, engedély nélküli berendezésmozgatás egyfajta patthelyzethez vezethet: ha a cég októberig nem kap fúrási engedélyt, kérdéses, hogy az elnök milyen eszközökhöz nyúl majd, hogy érvényt szerezzen a hozzá közel álló üzleti körök érdekeinek. A szakértő szerint felmerül a kérdés, hogy az elnök esetleg „beveti-e a hadsereget vagy más biztonsági módszereket alkalmaz-e, hogy lehetővé tegye a cég számára a folytatást”.
A helyzet jelenleg egyfajta „szabad rablás” benyomását kelti, amelynek politikai, gazdasági és technikai következményei egyaránt súlyosak lehetnek a régió stabilitására nézve. A kormányzat és a vállalat közötti erőviszonyok egyelőre tisztázatlanok, miközben a cég már jelentős költségeket vállalt a berendezések odaszállításával. A kormányzat ezzel szemben határozottan állítja: a cégnek nincs felhatalmazása a fúrások megkezdésére.
A jövőbeli fejlemények szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a nemzetközi közösség és a dán kormány hogyan reagál a texasi cég provokatív lépéseire. A diplomáciai csatornák jelenleg is nyitva állnak, de a bizalom helyreállítása hosszú folyamatnak ígérkezik, különösen akkor, ha a magánszféra szereplői a politikai feszültségeket kihasználva próbálnak előnyhöz jutni a sarkvidéki erőforrások kiaknázásában.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
