A The Guardian beszámolója szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök váratlan és kockázatos politikai manőverbe kezdett, amikor nyilvánosan elutasította az Egyesült Államok által támogatott, Gázára vonatkozó béketervezetet. A döntés nemcsak a nemzetközi közösséget, de az izraeli védelmi erőket (IDF) is teljesen váratlanul érte, miközben a kormányfő láthatóan egyre nehezebben egyensúlyoz a hazai szélsőjobboldali koalíciós partnerek és a washingtoni adminisztráció egymásnak feszülő, összeegyeztethetetlen elvárásai között.
Az izraeli kormányfő lépése mögött politikai elemzők szerint a közelgő, alig több mint két hónap múlva esedékes választások állhatnak. Netanjahu koalíciójának szélsőjobboldali tagjai határozottan ellenzik a Gázával kapcsolatos bárminemű engedményt, ehelyett a katonai nyomás fokozását és a területen belüli izraeli telepek létrehozását követelik. A miniszterelnök láthatóan a hazai szavazóbázisának próbál megfelelni, miközben a nemzetközi színtéren egyre inkább elszigetelődik, és szembekerül legfontosabb szövetségesével, Donald Trumppal is.
A vasárnap elutasított 15 pontos terv tartalmazta a Hamász kötelezettségvállalását a fegyverletételre, ami korábban az izraeli fél egyik legfontosabb követelése volt. A miniszterelnök azonban nemcsak ezt a javaslatot utasította el, hanem ellenállt az amerikai nyomásnak is, amely a Gázában, Libanonban és Iránban zajló konfliktusok lezárását sürgette. A bejelentés különösen azért hatott sokkolóan, mert a hírek szerint a miniszterelnök korábban személyesen is részt vett a terv részleteinek kidolgozásában.
Az izraeli 12-es csatorna értesülései szerint Eyal Zamir vezérkari főnökkel folytatott egyeztetéseken Netanjahu még hozzájárulását adta a tervhez, beleértve a rafahi kivonulást is. Egy védelmi tisztviselő a sajtónak úgy nyilatkozott: „A médiából értesültünk a döntésről, miközben a korábbi megbeszéléseken a miniszterelnök még személyesen támogatta a kivonulási pontokat.” A megbeszélések a dél-gázai kísérleti területek pontos határait érintették, ahol egy tervezett nemzetközi erő vehetné át a feladatokat az izraeli hadseregtől.
A nyilvános elutasítás különösen élesnek tűnt, mivel nem sokkal Brad Cooper amerikai admirális látogatása után történt, aki azért érkezett, hogy személyesen közvetítse a Trump-adminisztráció üzenetét: Izraelnek be kell fejeznie a katonai műveleteket mindhárom hadszíntéren. „Az amerikaiak üzenete az IDF felé az volt, hogy mindhárom hadszíntéren a leállítás irányába kell elmozdulni” – mondta egy magas rangú izraeli katonai tisztviselő a 13-as csatornának.
Donald Trump, aki eddig kulcsfontosságú diplomáciai és katonai támogatást nyújtott Izraelnek, híresen érzékeny a vele szembeni ellenszegülésre. Netanjahu döntése, hogy szembemegy az amerikai elnök akaratával, komoly kockázatot jelent egy olyan időszakban, amikor Izrael nemzetközi elszigeteltsége miatt létfontosságú az amerikai katonai utánpótlás. A történelmi párhuzamok szerint a miniszterelnök korábban is alkalmazott hasonló politikai manővereket, Bill Clinton 1996-ban például híresen feltette a kérdést: „Ki itt a szuperhatalom?”
Bár a washingtoni adminisztráció egyelőre választási kampányfogásként kezeli a miniszterelnök kijelentéseit, a türelem véges lehet. A háttérben zajló folyamatok azt mutatják, hogy Netanjahu bizonyos területeken már engedményeket tett: a múlt héten például szigorította a légicsapások engedélyezésének feltételeit, és korlátozta a libanoni offenzívát is, ami arra utal, hogy tisztában van a washingtoni elvárásokkal. A célzott gyilkosságokat mostantól a vezérkari főnöknek kell jóváhagynia, kivéve, ha az izraeli erők közvetlen veszélyben vannak.
Miközben a politikai csatározások zajlanak, a gázai lakosság továbbra is kilátástalan helyzetben van. A tavaly októberben kötött névleges tűzszünet ellenére a harcok folytatódtak, több mint 1200 ember halálát okozva. Izrael blokkolja az építkezésekhez, iskolákhoz és orvosi infrastruktúrához szükséges felszerelések és üzemanyag bejutását. A túlélők többsége sátortáborokban él, minimális higiéniai körülmények között, és bár az éhínség enyhült, az élelmiszerhiány továbbra is széles körű.
Élelmezésbiztonsági szakértők figyelmeztetése szerint 2027 áprilisáig több mint 70 000 gyermek szorulhat akut alultápláltság miatti kezelésre. A humanitárius helyzet súlyosbodása tovább növeli a nemzetközi nyomást, miközben a politikai megoldás egyre távolabbinak tűnik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államokban november elején félidős választásokat tartanak, alig egy héttel az izraeli voksolás után.
A két politikai naptár közötti feszültség egyre nyilvánvalóbbá válik, és a szakértők szerint Netanjahu „túl sok labdát próbál egyszerre a levegőben tartani”, ami előbb-utóbb a folyamatok kicsúszásához vezethet. A Haaretz napilap szerint a miniszterelnök múlt havi washingtoni látogatása is szokatlanul alacsony profilú volt, közös nyilatkozat nélkül zárult, ami jól jelzi a két fél közötti növekvő feszültséget.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
