Országos útfelújítási program indul: 570 kilométernyi út újul meg

Vitézy Dávid közölte, hogy idén 210 helyszínen, összesen 570 kilométernyi országos fő- és mellékút újul meg közel 149 milliárd forintból. Az összes projekt közül 114 úgynevezett TOP Plusz EU-s forrásból valósul meg, mintegy 58,1 milliárd forint értékben. Ez összesen 324 kilométernyi út, vagyis az idén érintett úthálózat közel 57 százaléka. Ez is mutatja, mennyire fontos az ország számára, hogy a nekünk járó uniós forrásokat megkapjuk és azokat, ha az lehetséges, például falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak felújítására fordítsuk.

Országos lefedettség és helyi jelentőség

A legtöbb beruházás néhány kilométeres útszakaszt érint. Egy két-három kilométeres útfelújítás Budapestről nézve talán nem tűnik országos jelentőségű beruházásnak, annak a településnek és az ott élőknek viszont, akik akár évtizedek óta várnak rá, nagyon is az. Ami fontos, hogy idén nincs olyan megye Magyarországon, ahol ne dolgoznának közúti beruházáson: Borsod-Abaúj-Zemplénben 23, Pest megyében 21, Szabolcs-Szatmár-Beregben 19, Hevesben 18, Vasban 15, Nógrádban 13, Bács-Kiskunban és Zalában 12-12, Jász-Nagykun-Szolnokban 11, Baranyában, Hajdú-Biharban és Komárom-Esztergomban 9-9, Csongrád-Csanádban és Veszprémben 8-8, Békésben 7, Győr-Moson-Sopronban 6, Fejérben 5, Tolnában 4, Somogyban pedig 1 projekt szerepel az idei programban.

Nem csak aszfaltozás, hanem komplex fejlesztés

Ezek ráadásul nem egyszerű aszfaltozások. A legtöbb helyen teljes pályaszerkezeti megerősítés történik, új kötő- és kopóréteg épül, rendezik és megerősítik a padkákat, helyreállítják a vízelvezető rendszert, felújítják az átereszeket és más műtárgyakat, korszerűsítik a csomópontokat, cserélik a szalagkorlátokat és a közúti jelzőtáblákat, végül új útburkolati jelek készülnek. Ezek azok a beavatkozások, amelyek hosszú távon is biztonságosabbá és tartósabbá teszik az ország útjait.

Kritika a korábbi közlekedéspolitikáról

Az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a közlekedési források jelentős részét néhány kiemelt beruházásra és az autópálya-koncesszióra fordították, miközben a magyar emberek által nap mint nap használt országos fő- és mellékutak állapota folyamatosan romlott. A pénz korábban is rendelkezésre állhatott volna, csak másra költötték és nem hozták haza az országnak járó 16,4 milliárd euró értékű EU-s forrást. Jól mutatja a közutakra fordított források beszűkülését, hogy 2024-ben a Magyar Közút a teljes közúthálózat mindössze 0,1{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-át tudta teljes körűen felújítani, miközben a 2026-os választások előtt még 76 milliárd forinttal megemelték a Mohácsi Duna-híd költségvetését. Ekkora összegből közel 400 kilométernyi mellékút újulhatott volna meg országeste.

Ennek következménye, hogy a közel 30 ezer kilométeres országos közúthálózat jelentős része felújításra szorul. Ezt a több évtizedes lemaradást nem lehet néhány hónap alatt ledolgozni, de hamarosan erre is sor kerül. Amikor Lázár János 2022-ben átvette a közlekedési tárcát, az első intézkedései között volt, hogy egy tollvonással leállította szinte az összes közútfelújítási projektet. A jelenlegi törekvés ennek éppen az ellenkezője: nem leállítják a beruházásokat, hanem felgyorsítják azokat és mindent megtesznek azért, hogy minél előbb elkészüljenek. Nem kampányszerű útépítésekben gondolkodnak, hanem egy olyan, több évre előre tervezhető országos útfelújítási programban, amelyhez a hazai források mellett az európai uniós forrásokat is bevonják.