A világtengerek júliusban minden eddiginél magasabb hőmérsékletet értek el, ami részben a Csendes-óceánon kialakuló El Niño jelenségnek köszönhető, ahogy arról a BBC beszámolt. A sarkvidéki régiókon kívüli, 60 fok északi és 60 fok déli szélesség közötti átlagos tengerfelszíni hőmérséklet (SST) a múlt hónapban 20,96 Celsius-fok volt, ezzel megdöntötte a 2023-ban mért 20,89 Celsius-fokos korábbi csúcsot. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint a múlt hónap globálisan a második legmelegebb július volt a mérések kezdete óta, a hőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti becsült átlagot.
A tengeri hőhullámok és az El Niño hatása
Nyugat-Európa eközben a valaha mért legmelegebb júniusát és júliusát élte át, ahol a tartósan forró és száraz időjárás szélsőséges erdőtüzeket váltott ki a régióban. Az Egyesült Királyságban a héten már az ötödik hőhullámra készülnek, miközben a folyamatos szárazság komoly nyomást gyakorol a vízkészletekre, és több területen is hivatalosan aszályt hirdethetnek. Európa-szerte a tengerfelszíni hőmérséklet júliusban rekordmagasságokat ért el az Atlanti-óceán partvidékén és a Földközi-tenger nyugati medencéjében, ami kiterjedt és súlyos tengeri hőhullámokhoz vezetett.
A tengervíz hőmérséklete kivételesen magas maradt a trópusi Csendes-óceán nagy részén, ahol az El Niño körülményei tovább erősödnek a következő hónapokban. Az El Niño egy természetes időjárási jelenség, amely az emberi tevékenység okozta globális felmelegedéssel kombinálva hőmérsékleti csúcsokat és szélsőségesebb időjárási eseményeket idézhet elő. Az óceánok kulcsfontosságú szerepet játszanak a klíma szabályozásában, elnyelik az üvegházhatású gázok kibocsátása által generált többlethő nagy részét, és a Föld oxigéntermelésének felét biztosítják.
Az óceánok melegedésének drámai következményei
Az óceánok melegedésének legnagyobb hatása a tengerszint emelkedésében mutatkozik meg. Ahogy a tengervíz melegszik, kitágul, és ez a hőtágulás felelős a tudósok által eddig rögzített tengerszint-emelkedés nagyjából egyharmadáért. Ez a víz az alacsonyan fekvő partvidékeket és szigetországokat veszélyezteti. A forróbb tengerek hosszabb és hevesebb tengeri hőhullámokat is okoznak, amelyek tömeges méretekben fehéritették ki a korallzátonyokat, és tizedelték meg a hínárerdőket és a halászatot. A melegebb óceáni felszínek több hőt és nedvességet párologtatnak a levegőbe, ami intenzívebbé teszi a trópusi viharokat, és nagyobb csapadékmennyiséggel tölti meg azokat.
A klímaváltozás fokozza a szélsőségeket
Nyugat-Európa kivételes hőségsorozatot él át, júniusban és júliusban rekordokat döntött a hőmérséklet, egyes területeken pedig május óta már a harmadik vagy negyedik hőhullámmal szembesülnek. A nyugat-európai átlaghőmérséklet júniusban és júliusban 21,62 Celsius-fok volt, ami 2,79 Celsius-fokkal haladja meg az átlagot, és ez a legmagasabb érték a két hónapos időszakban. Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ éghajlati stratégiai vezetője szerint: „2026 júliusa volt a harmadik egymást követő hónap, amikor kivételes hőség sújtotta Nyugat-Európát”. A tartós magasnyomású rendszerek csapdába ejtették a hőt a régió felett, miközben a száraz talaj csökkentette a természetes hűtés lehetőségét. Hozzátette: „Ez egy világos példa arra, hogyan fokozza a klímaváltozás a szélsőséges hőséget, ahol a hőség és az aszály egyre inkább erősíti egymást”.
Aszály és erdőtüzek Európa-szerte
Franciaország, Spanyolország, Németország egyes részei és az Egyesült Királyság kivételesen alacsony csapadékmennyiséget vagy talajnedvességet regisztráltak, miközben a talajnedvességi szintek Nyugat-Európa nagy részén jelentősen alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben, amikor a régió súlyos aszályt élt át. A folyók vízszintje az átlagosnál sokkal alacsonyabb, helyenként kivételesen alacsony, különösen a Szajna, a Rajna és a Duna érintett. Az alacsony vízhozam fokozza a vízellátásra, az öntözésre, a vízi ökoszisztémákra, a folyami szállításra és az energiatermelésre nehezedő nyomást.
A tartósan forró és száraz körülmények kedvező feltételeket teremtettek az erdőtüzek számára, amelyek a múlt hónapban Nyugat-Európa-szerte pusztítottak, kivételes aktivitást mutatva az elégett terület, valamint a keletkező füst és károsanyag-kibocsátás tekintetében. Laurence Rouil, a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat igazgatója szerint: „A klímaváltozás egyre inkább olyan forró és száraz körülményeket hoz, amelyek kedveznek a nagy, nagy intenzitású erdőtüzeknek Dél-Európában, miközben észak felé tolja a tűzszezont”. A nagyobb tüzek több füstöt termelnek, amelyet magasabbra juttatnak a légkörbe, így az sokkal messzebbre utazhat, ami azt jelenti, hogy azokat az országokat is egyre inkább érintheti a füst, amelyekben korábban kevés erdőtűz fordult elő.
Az új normális állapot
Az Egyesült Királyságban a tartós szárazság növeli a már amúgy is megfeszített vízellátásra nehezedő nyomást. A Met Office szerint Anglia és Wales a legszárazabb júliusát élte át a 190 évvel ezelőtti mérések kezdete óta, miközben Anglia nagy részén és egész Walesben már hivatalosan is aszályt hirdettek. A Környezetvédelmi Ügynökség figyelmeztetett, hogy Anglia további területein is aszályt hirdethetnek, ha a száraz időjárás folytatódik. Az az időjárás, amelyet korábban szélsőségesnek tartottak, mára az „új normális” részévé válik a Met Office legfrissebb éghajlati jelentése szerint. A legutóbbi értékelésük megállapította, hogy az év legmelegebb napja Dél-Angliában ma már 4,5 Celsius-fokkal melegebb, mint 1961 és 1990 között volt.
Mike Kendon, a Met Office éghajlati információs tudósa szerint: „Jelenleg a történelmi és példátlan változások idejét éljük”, hozzátéve, hogy „a bizonyítékok azt mutatják, hogy a 20. század klímája immár a múlté”. A tudósok szerint az El Niño átmenetileg még magasabbra tolhatja a globális hőmérsékletet. Hatásai az ember okozta felmelegedés hátterében érvényesülnek, különösen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt. A világ átlagosan körülbelül 1,4 Celsius-fokkal melegebb ma, mint a 19. század végén volt.
A globális felmelegedés folyamata tehát nem csupán elszigetelt események sorozata, hanem egy összefüggő rendszer, amelyben az óceánok, a légkör és a szárazföldi ökoszisztémák szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A tudományos közösség egyetért abban, hogy a jelenlegi trendek – a rekordhőmérsékletek, a vízhiány és a szélsőséges időjárási jelenségek – egyértelműen az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás következményei. A jövőbeli kilátások tekintetében a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a cselekvés elmaradása vagy késleltetése tovább súlyosbíthatja ezeket a folyamatokat, amelyek már most is érezhető hatással vannak a globális gazdaságra, a mezőgazdaságra és az emberi egészségre egyaránt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
