Oroszország 2026-ban jelentős mennyiségű aranytartalékot értékesített, mivel a Kreml igyekszik készpénzhez jutni a hatalmas költségvetési hiány ellensúlyozására. Az orosz központi bank legfrissebb adatai szerint július elején 73,4 millió troy uncia, azaz 2282 metrikus tonna arany volt az ország birtokában, számolt be a Deutsche Welle. Ez a mennyiség körülbelül 43,5 metrikus tonnás csökkenést jelent 2026 elejéhez képest, ami azt jelenti, hogy az orosz aranytartalékok a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai invázió előtti szintre estek vissza. Az arany ára az év elején rekordot döntött, az első négy hónapban átlagosan 4800 dollár (kb. 1,8 millió forint) volt unciánként, mielőtt a jelenlegi 4000 dollár (kb. 1,5 millió forint) körüli szintre mérséklődött volna. Moszkva az eladásokkal becslések szerint több mint 5 milliárd dollárt (kb. 1,9 billió forint) gyűjthetett be.
Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics közgazdásza szerint az arany eladása arra utal, hogy az orosz vezetés kifogyóban van a likvidebb eszközökből, ami komoly nyomást helyez a hiány finanszírozási forrásaira. Az orosz költségvetést az elmúlt években súlyos terhek sújtották a jelentősen megnövekedett védelmi kiadások miatt, amelyek az ukrajnai háborút finanszírozzák. A Financial Times korábbi jelentése szerint a pénzügyminisztérium figyelmeztette a kabinetet, hogy a háborús túlköltekezés 2026-ban legalább 28 milliárd dollár (kb. 10,6 billió forint) lesz, és további túllépések várhatók 2027-ben és 2028-ban is. A védelmi kiadások 2021 óta több mint a négyszeresére nőttek, 2025-ben összesen mintegy 16 billió rubelt (kb. 204 milliárd dollár, azaz kb. 77 billió forint) tettek ki.
Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadó cég moszkvai pénzügyi elemzője szerint bár az aranyeladás jelentős, nem pánikszerű lépésről van szó. „Ez egy rendkívüli helyzet, de viszonylag normális trend. Nem jelenti azt, hogy Oroszország tönkremegy, kifogy a pénzből, vagy hogy szó szerint a családi ezüstöt árulja.” Weafer rámutatott, hogy az aranyat elsősorban a pénzügyminisztérium értékesítette a Nemzeti Jóléti Alapon (NWF) keresztül, nem pedig a központi bank.
Mivel a szankciók miatt az amerikai kincstárjegyek és egyéb nyugati kötvények nem voltak elérhetőek, az arany az alap kulcsfontosságú likvid eszközévé vált. Az alap értéke körülbelül 150 milliárd dollár (kb. 57 billió forint), amelyből 50 milliárd dollár (kb. 19 billió forint) tekinthető likvidnek. A Kreml célja, hogy ezt a puffert fenntartsa, elkerülve a pénzügyi válsággal kapcsolatos spekulációkat, és megőrizze a stabilitás látszatát, ami geopolitikai szempontból is kulcsfontosságú.
Mivel Oroszország a világ egyik legnagyobb aranytermelője, képes viszonylag gyorsan pótolni az eladott készleteket a belföldi termelőktől való vásárlással. Az ország a világ ötödik legnagyobb aranytartalékával rendelkezik, hasonló szinten, mint Kína, Franciaország és Olaszország. Ribakova egyetért abban, hogy ez előnyt jelent Oroszország számára, mivel a belföldi termelés révén képes kezelni a szankciós nyomást, és az aranyvásárlásokkal egyfajta belső tartalékot épített ki.
A szövetségi költségvetési kiadások és a hiány 2026-ban több mint 1 billió rubellel (kb. 12,85 milliárd dollár, azaz kb. 4,9 billió forint) haladhatja meg a terveket. A hiány a GDP 1,6 százalékára rúghat, ami körülbelül 40 milliárd dollár (kb. 15 billió forint), és ez az összeg tovább növekedhet. Az olaj- és gázbevételek javulása azonban segített Moszkvának ellensúlyozni a nehézségeket, különösen az Iránban zajló háború miatt megemelkedett olajárak révén.
Ribakova szerint minden az olajárakon múlik, ami a háború finanszírozásának valódi korlátja. „Minden ezen múlik” – jegyezte meg a szakértő. Ha az olaj ára jelentősen csökkenne, például hatvan vagy negyven dollárra, az azonnali válsághoz vezetne az orosz pénzügyi rendszerben.
Mindkét szakértő egyetért abban, hogy Oroszország a nem védelmi kiadások csökkentésével még hosszú ideig képes finanszírozni a háborút. Ribakova szerint Putyin még évekig folytathatja ezt a stratégiát, még akkor is, ha a frontvonalon nem ér el érdemi előrehaladást, mivel továbbra is képes erőforrásokat csoportosítani a konfliktusba.
Weafer szerint bár a következő 12-24 hónapban nem várható pénzügyi összeomlás, a gazdaságban végbemenő torzulások hosszú távon súlyos károkat okoznak. Ez a folyamat egyre inkább megosztottságot szül a kormányzaton belül a gazdasági növekedésért felelős technokraták és a Kreml politikai vezetése között.
A szakértők szerint a jelenlegi megközelítés fenntarthatatlan, amennyiben a cél az, hogy a háború lezárultát követően az orosz gazdaság visszatérjen egy normálisabb növekedési pályára. Ez a hosszú távú negatív kilátás jelenti a legnagyobb kockázatot az ország jövőbeli gazdasági stabilitására nézve.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
