Az NOS beszámolója szerint a tajvani hatóságok egy tíz napig tartó, átfogó katonai gyakorlatot indítottak, amely során a szigetország vezetése és hadserege különféle vészhelyzeti forgatókönyveket tesztel. A gyakorlatok központi eleme az elnök elrablásának megakadályozása, az internetes infrastruktúra védelme, valamint a főváros elleni esetleges katonai invázió visszaverése. A lépés hátterében a Kínával szembeni folyamatos feszültség áll, amely az elmúlt években érezhetően fokozódott, és a szigetország vezetése minden eddiginél komolyabban veszi a fenyegetést.
Bár a tajvaniak többsége, mintegy 65 százaléka a tavalyi felmérések szerint nem számít arra, hogy Kína a következő öt éven belül támadást indítana, a kormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül a kockázatokat. A felmérést a tajvani INDSR agytröszt készítette, amely rávilágított arra, hogy a lakosság körében tapasztalható óvatosság ellenére a kormányzatnak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvekre is. Ezért a hadsereg az éves gyakorlat során a szokásosnál is nagyobb erőkkel vonult fel.
Taichung városában például egy szimulált lezárást hajtottak végre, ahol a lakosoknak fél órán át otthon kellett maradniuk, miközben a légvédelmi szirénák megszólaltak és a mobilhálózatok működése is akadozott. A cél a lakosság tudatosítása volt a kínai kibertámadások veszélyeivel kapcsolatban, amelyek az ország digitális infrastruktúráját béníthatják meg egy esetleges konfliktus kezdetén.
Peking továbbra is elszakadt tartományként tekint a szigetre, és sosem zárta ki az erőszakos újraegyesítés lehetőségét. A feszültséget tovább növeli, hogy a kínai hadsereg az elmúlt időszakban jelentősen megszaporította a sziget körüli hadgyakorlatok számát. A szakértők szerint a fenyegetettség nem csupán hagyományos katonai jellegű, hanem kiterjed a hibrid hadviselés minden formájára is, beleértve a dezinformációt és a gazdasági nyomásgyakorlást.
Különös aggodalomra ad okot az úgynevezett „Maduro-forgatókönyv”, amely a venezuelai elnök korábbi elrablására utal. A tajvani Instituut voor Nationale Defensie en Veiligheidsonderzoek szakértője, Shen Ming-shih szerint műholdfelvételek bizonyítják, hogy Kína egy olyan katonai kiképzőközpontot épített a sivatagban, amelynek úthálózata kísértetiesen hasonlít a tajvani elnöki palota környékére. Ez arra utal, hogy a kínai erők kifejezetten városi hadviselésre készülnek.
Shen Ming-shih szerint a fenyegetés valós, és a tajvani vezetés már meg is tette a szükséges óvintézkedéseket. „De mi átlátunk a szitán, és ellenintézkedéseket foganatosítottunk. Például az elnöki parancsnoki központ már nem kizárólag az elnöki irodában található” – tette hozzá a szakértő, utalva a biztonsági protokollok szigorítására.
A szakértők szerint bár a háború kitörése elméletileg lehetséges, rövid távon nem valószínű, mivel az súlyos károkat okozna Kína saját gazdaságának is. Xiaoxue Martin, a Clingendael Intézet szakértője szerint a kínai haditengerészet fejlesztései arra utalnak, hogy Peking inkább kivárásra játszik, hogy a jövőben nagyobb katonai fölényt érjen el az amerikai szövetségesekkel szemben. A szakértő szerint a kivárás logikusabb lépés a kínai vezetés számára.
A mindennapi élet Tajvanon ugyanakkor látszólag zavartalanul zajlik, a lakosság már hozzászokott a több évtizede tartó feszültséghez. Xiaoxue Martin, aki nemrég tért vissza egy tajvani útról, elmondta, hogy a nyugati parton húszpercenként hallani lehetett a katonai bázisokról felszálló vadászgépeket, és a tartalékosok száma is gyorsan növekszik, mégis az emberek élete a megszokott mederben folyik.
Garrie van Pinxteren sinológus szerint Hszi Csin-ping kínai elnök egyelőre a jelenlegi taktikáját folytatja: a katonai nyomás fokozását és a megosztottság szítását Tajvanon belül, például dezinformációs kampányokon keresztül. „Megpróbálják a tajvani társadalom egy részét a saját oldalukra állítani” – véli a szakértő, ami láthatóan részben sikeres is.
Ennek hatékonyságát jelzi, hogy a tajvani parlamentben idén elakadt a védelmi költségvetés növelésére irányuló kormányzati javaslat, ami sokak szerint a kínai befolyás eredménye lehet. A kritikusok szerint egyes politikusokat befolyásolhattak vagy akár meg is vesztegethettek, hogy akadályozzák a sziget védelmi képességeinek erősítését.
Az Egyesült Államok szerepe továbbra is kulcsfontosságú, ugyanakkor a politikai bizonytalanságok aggasztják a tajvani vezetést. A fegyverszállítások késlekedése és a korábbi amerikai nyilatkozatok, amelyek a távoli háborúkban való részvétel ellen szóltak, elbizonytalanítják a szigetországot. A tajvaniak különösen megdöbbentek a fegyverszállítások elhúzódása miatt.
Donald Trump korábbi nyilatkozatai, amelyekben kétségbe vonta a 15 000 kilométeres távolságra történő katonai beavatkozás szükségességét, tovább fokozták a bizonytalanságot. Ennek ellenére a szakértők szerint gazdasági okokból szinte elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok teljesen kivonuljon egy esetleges konfliktusból.
A Bloomberg elemzése szerint egy esetleges háború globális gazdasági hatása drámai lenne: az EU számára 2 billió dollár (kb. 800 ezer milliárd forint) veszteséget jelentene egyetlen év alatt. A világgazdaság teljes bruttó hazai terméke (GDP) több mint 8 százalékkal zsugorodhatna.
Ez a visszaesés messze meghaladná a koronavírus-járvány vagy a 2009-es pénzügyi válság gazdasági következményeit, ami rávilágít arra, hogy Tajvan biztonsága nem csupán regionális, hanem globális gazdasági érdek is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
