Az Tagesschau beszámolója szerint az Egyesült Államok kormánya drasztikus lépésre szánta el magát a drónpiacon, hogy csökkentse az importtól való függőségét, különösen Kínával szemben. Donald Trump elnök aláírta azt az elnöki rendeletet, amely akár 100 százalékos vámot is kivet a drónokra és azok kritikus alkatrészeire. A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint a döntés elsődleges célja a hazai dróngyártás megerősítése és a külföldi ellátási láncoktól való kitettség mérséklése, ami stratégiai fontosságú az amerikai iparpolitika számára.
Az új kereskedelmi korlátozások ütemezése szerint a szabályozás szeptember 3-án lép hatályba. A rendelkezés értelmében a 25 kilogrammnál nagyobb maximális felszállótömegű drónok, valamint a hőkamerával felszerelt modellek esnek a legmagasabb, 100 százalékos vámkategória alá. Ezzel szemben a kisebb, 25 kilogramm alatti maximális felszállótömegű drónok esetében 25 százalékos illetéket állapítottak meg a hatóságok.
A rendelet ugyanakkor differenciált megközelítést alkalmaz a szövetséges országok irányába. Az Európai Unióból, Japánból, Liechtensteinből, Dél-Koreából, Svájcból és Tajvanról érkező drónok és alkatrészek esetében 15 százalékos vámot alkalmaznak, míg az Egyesült Királyságból származó importra 10 százalékos kulcs vonatkozik. Ezek a kedvezményesebb feltételek bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén érvényesíthetők.
Washington a döntést elsősorban nemzetbiztonsági érdekekkel indokolja, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok túlzottan függ a külföldi technológiától. Az amerikai kormányzat már évek óta következetesen lép fel a kínai dróntechnológia térnyerése ellen. Ennek a folyamatnak a részeként 2025 vége óta a külföldi gyártók már nem kaphatnak engedélyt új modellek forgalmazására az amerikai piacon, bár a korábban már jóváhagyott eszközök értékesítése továbbra is engedélyezett maradt.
A kereskedelmi feszültségek tovább fokozódnak a két nagyhatalom között a szeptemberre tervezett Trump–Hszi-csúcstalálkozó közeledtével. A legutóbbi intézkedéssorozat részeként Washington több kínai vállalatot helyezett importtilalmi listára, és korlátozta bizonyos technológiai termékek behozatalát. Peking válaszul rendre ellenintézkedéseket vezetett be, ami tovább mélyíti a két ország közötti kereskedelmi konfliktust.
A helyzetet bonyolítja, hogy az Egyesült Államokon belül is komoly viták zajlanak a kereskedelmi politika irányáról. Jelenleg 25 amerikai szövetségi állam indított jogi eljárást a kormányzat új vámintézkedései ellen, amelyek egyébként már július vége óta érvényben vannak 60 különböző kereskedelmi partnerrel szemben. A kormányzat ezeket a korábbi lépéseket az állítólagos kényszermunka elleni elégtelen intézkedésekkel indokolta, ami jól mutatja, hogy a drónipar körüli vita csupán egy szelete a szélesebb körű gazdasági és politikai szembenállásnak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
