Dél-Libanon lakosai, a helyi tűzoltóság és különböző környezetvédelmi szervezetek súlyos vádakat fogalmaztak meg az izraeli hadsereggel szemben, állításuk szerint a katonai erők szándékosan idéznek elő erdőtüzeket a régióban, ahogy arról a The Guardian beszámolt. A térségben az elmúlt hetekben tapasztalt pusztító lángok a helyiek szerint nem csupán véletlen katonai műveletek melléktermékei, hanem egy tudatos stratégia részei, amely a libanoni természeti környezet és a mezőgazdasági területek ellen irányul.
A Nabatieh régió polgári védelmének vezetője, Hussein Fakih elmondta, hogy a tűzoltók munkája szinte kizárólag a tűzesetek elhárítására korlátozódik. Kedden például az izraeli hadsereg világítórakétákat dobott le egy Khiam melletti erdős területre, ami azonnal tüzet okozott. Amikor a tűzoltók megpróbálták megfékezni a lángokat, egy drón csapást mért a közelükben, ezzel visszavonulásra kényszerítve őket. Fakih szerint a frontvonalhoz közeli területek mintegy 30-40 százalékát érintették már a tüzek, amelyek a június 17-i tűzszünet óta szinte mindennapossá váltak.
A tűzoltók beszámolói szerint az izraeli erők kis drónokat használnak gyújtóanyagok ledobására, emellett fehérfoszfor-lövedékeket és nappali világítórakétákat is bevetnek a növényzet felgyújtására. A pusztítás különösen súlyosan érinti az olajfaligeteket és a mezőgazdasági területeket, amelyek a helyi közösségek megélhetésének alapját képezik. Hasonló eseményekről számoltak be más területeken is, például Kfarchouba környékén, valamint a Jezzine és a nyugati Bekaa-völgy közötti erdőségekben.
Samir Hardan, a térség polgári védelmi állomásának vezetője elmondta, hogy pénteken egy drón által ledobott lövedék okozott tüzet Kfarchouba közelében. Bár a tűzoltók egész éjszaka küzdöttek a lángokkal, vasárnap egy újabb drón újabb tüzet indított el. A tűzoltók munkáját nehezíti, hogy minden mozgásukat egyeztetniük kell a libanoni hadsereggel, amely továbbítja a kéréseket egy izraeli katonai részvétellel működő „dekonfliktációs” csoporthoz, így gyakran csak korlátozott területeken kapnak engedélyt az oltásra.
Hisham Younes, a Green Southerners nevű libanoni természetvédelmi szervezet alapítója szerint a jelenség az ökokídium kategóriájába tartozik. A szakértő hangsúlyozta, hogy ezek az évszázados erdők, amelyekben főként kőfenyők és tölgyek találhatók, kritikus ökológiai funkciókat látnak el, emellett fontos pihenőhelyet biztosítanak a vonuló madarak számára. A pusztítás nem csupán az ökoszisztémát rombolja, hanem hosszú távon ellehetetleníti a lakosság visszatérését a földjeikre.
Younes szerint a környezeti pusztítás elválaszthatatlan a terület szélesebb körű átalakításától. A 2023. október 8-án kirobbant konfliktus óta az izraeli hadsereg többször hivatkozott arra, hogy a Hezbollah harcosai és alagútjai ezeket az erdős területeket használják fedezékként. Az izraeli hadsereg a legutóbbi vádakra reagálva közölte, hogy műveleteiket „a civilek és a környezet védelmét szem előtt tartó óvintézkedések mellett hajtják végre”.
A környezeti károk mellett a helyi lakosok a kulturális és történelmi örökségük elvesztését is gyászolják. Yaroun faluban, ahol a 900 házból már csak 20 maradt épen a korábbi buldózeres rombolások után, a lakók most az olajfaligeteik pusztulását kénytelenek végignézni. Hafez Ghasham, a falu polgármestere szerint a fák, amelyeket generációk óta örököltek, nemcsak jövedelemforrást, hanem érzelmi értéket is képviseltek.
„Megpróbálják lakhatatlanná tenni a földet. Eltörlik a történelmünket, a kultúránkat és minden emlékünket” – fogalmazott a polgármester. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a korábbi időszakokban az izraeli csapatok még középkori ostromgépeket, úgynevezett trebucheteket is használtak égő törmelékek átdobására a határon, februárban pedig rákkeltő hatású gyomirtókat permeteztek dél-libanoni farmokra.
A szakértők szerint a folyamatos környezeti rombolás hosszú távú egészségügyi és gazdasági következményei beláthatatlanok. A térségben zajló események egyfajta „perzselt föld” taktikára utalnak, amelynek célja a terület demográfiai és ökológiai átalakítása, megakadályozva ezzel a háború előtti életforma visszaállítását. A lakosok, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, műholdfelvételek segítségével követik nyomon a pusztítást, látva, ahogy a generációk óta gondozott olajfaligetek a lángok martalékává válnak.
A helyi közösségek, különösen a határ menti keresztény települések, mint Rmeich és Aïn Ebel lakói, folyamatosan dokumentálják a tüzeket, amelyek a korábbi katonai műveletek után maradt romokat is elérik. A feszültség fokozódik, mivel a lakosság úgy érzi, a természeti környezet szándékos elpusztítása a végső lépés a terület elnéptelenítésére irányuló folyamatban.
Az ökológusok és jogvédő csoportok figyelmeztetnek, hogy a széles körű környezeti pusztítás hatásai nem korlátozódnak a háborús időszakra, hanem generációkon átívelő károkat okoznak a biodiverzitásban és a helyi gazdaságban. A fák elvesztése nemcsak a megélhetést szünteti meg, hanem a talajerózió felgyorsulásához is vezet, ami tovább nehezíti a mezőgazdasági újrakezdést.
A helyzetet tovább bonyolítja a bizalmatlanság, mivel a lakosok szerint a nemzetközi közösség nem tesz eleget a környezeti pusztítás megállításáért. A tűzoltók és a polgári védelmi egységek továbbra is a frontvonalak között próbálják menteni a menthetőt, miközben a drónok és a tüzérségi csapások folyamatos fenyegetést jelentenek a munkájukra és a még megmaradt természeti kincsekre.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
