Az RTBF beszámolója szerint az elmúlt évtizedben a kábítószer-fogyasztási szokások generációnként egyre élesebb kontrasztokat mutatnak, miközben a társadalmi folyamatok mélyreható változásokon mennek keresztül. Az Observatoire français des drogues et des tendances addictives (OFDT) által 2000 óta végzett epidemiológiai vizsgálatok közel 30 éves távlatban teszik lehetővé a különböző generációk szerhasználati mintázatainak elemzését. Az adatok egyértelműen cáfolják azt a közkeletű vélekedést, miszerint a fiatalok körében terjedne a drogfogyasztás; valójában a folyamat az elmúlt tíz évben minden farmakológiai értelemben vett kábítószer – legyen szó alkoholról, dohányról, kannabiszról vagy egyéb tiltott szerekről – esetében határozott csökkenést mutat.
A dohányzás visszaszorulása az egyik leglátványosabb közegészségügyi eredmény. A napi dohányosok aránya a középiskolások körében tíz év alatt a tizedére esett vissza, ami az egyik leggyorsabb javulást jelenti a fiatalabb generációkban. Franciaország ezzel csatlakozott azon európai országok szűk köréhez – főként az északi államokhoz –, ahol a 16 évesek körében a napi dohányzás aránya 5{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398} alatt marad. Ez a teljesítmény lehetővé teszi, hogy az ország a tervezettnél hamarabb érje el a hatóságok által kitűzött célt: egy 2032-re megvalósuló, dohánymentes generációt, ahol a felnőtt lakosság körében is 5{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398} alá csökken a napi dohányosok aránya.
Ez a jelentős visszaesés két évtizednyi következetes „denormalizációs” politika eredménye. A mai serdülők már olyan jogi környezetben nőttek fel, amely nemcsak a közterületeken – iskolákban, parkokban, strandokon – tiltja a dohányzást, hanem a 18 év alattiak számára a vásárlást is korlátozza. A cigaretta társadalmi megítélése is gyökeresen átalakult: a fiatalok szemében a dohánytermék ma már egy „vegyi” és „ipari” eredetű, divatjamúlt, sőt kifejezetten „halálos” dolognak számít, gyakran a családi körben tapasztalt, dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések negatív emlékeivel társítva.
A közegészségügyi sikerek mögött a hosszú távú, politikai ciklusokon átívelő állami fellépés áll. A 1976-os loi Veil és az 1991-es loi Évin alapozta meg azt a szemléletet, amelyet a 2014–2019-es nemzeti dohányzás-csökkentési program, majd a 2023–2027-es „dohányzás elleni küzdelem” terve vitt tovább. Az Egészségügyi Világszervezet (OMS) által is elismert leghatékonyabb eszközök közé tartozik az árak folyamatos emelése: a cigarettásdoboz átlagára 2000-ben még 3,20 euró (kb. 1300 forint) volt, 2025-re azonban elérte a 13 eurót (kb. 5300 forint). Emellett a leszokást támogató programok, mint a nikotinpótló kezelések támogatása és a „Mois sans tabac” kampányok, szintén hozzájárultak ahhoz, hogy Franciaország ma a világ egyik leginkább elrettentő árpolitikát folytató országa legyen, megelőzve számos más nyugati államot.
Az alkoholfogyasztás terén is hasonlóan kedvező, bár árnyaltabb trendek figyelhetők meg. Míg korábban Franciaország az európai élmezőnyben volt a korai alkoholfogyasztás tekintetében – a 16 évesek 84{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-a már kipróbálta az alkoholt –, mára a soha nem fogyasztók aránya négyszeresére nőtt. A rendszeres, havi legalább tízalkalmas alkoholfogyasztók aránya a középiskolások körében a felére csökkent, 2024-re 9{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398} alá esve a 2011-es 21{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ról. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek az úgynevezett „alkoholizációs rohamok” (API) jelenségére: a fiatalok egynegyede még mindig beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer elfogyasztott öt vagy több italt egyetlen alkalommal, ami az agyi fejlődés szempontjából kritikus serdülőkorban különösen káros.
A fogyasztási szokások átalakulása a „mediterrán” típusú, étkezés közbeni rendszeres borfogyasztástól a „nordikus” típusú, úgynevezett „binge drinking” irányába mutat. Ez utóbbi a ritkább, de intenzívebb, főként sörre vagy tömény szeszes italokra épülő, közösségi-ünnepi alkalmakhoz kötődő ivászatot jelenti. A csökkenés okai között szerepel a fiatalok szociális életének átalakulása, a digitális platformok előtérbe kerülése, a családi kontroll erősödése, valamint az „alkoholmentes bulik” divatja. Az alkohol visszaszorulása öngerjesztő folyamattá vált: a 2011-es adatokhoz képest tízszeresére nőtt azoknak a középiskolásoknak az aránya, akiknek egyetlen barátja sem fogyaszt alkoholt, ami 2024-ben már meghaladta a 25{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ot.
A kábítószerek iránti érdeklődés csökkenése a kannabisz esetében is látványos: a havi rendszerességgel fogyasztó fiatalok aránya 2011 és 2024 között a negyedére esett vissza. Ez a tendencia annak ellenére érvényesül, hogy a digitális hálózatok és a házhoz szállítási szolgáltatások révén a szerek elvileg könnyebben hozzáférhetővé váltak. Hasonló a helyzet az MDMA, az ecstasy és a kokain esetében is, ahol a kipróbálók aránya a felére csökkent. A fiatalok elfordulása a tiltott szerektől a társadalmi reprezentációk változásával és a „mámor” iránti csökkenő vággyal magyarázható.
A közegészségügyi sikerek azonban nem mentesek a negatív mellékhatásoktól. A fiatalok mentális egészsége az elmúlt években jelentősen romlott: emelkedett a 17 évesek körében a depressziós tünetek, az öngyilkossági gondolatok és a kísérletek száma. Számos tudományos kutatás mutat rá a közösségi média káros hatásaira, amely összefüggésbe hozható a mentális állapot romlásával. Emellett a drogfogyasztás csökkenése nem egyenletes: a társadalmi egyenlőtlenségek tovább mélyültek. A tehetősebb rétegek fiataljai profitáltak leginkább a csökkenésből, míg a szakiskolákban tanulók, az apprentis-képzésben résztvevők vagy a nem iskolázott fiatalok körében a dohányzás, az alkoholizáció és a kannabiszhasználat aránya továbbra is drasztikusan magasabb.
Példaként említve, a 17 évesek körében a napi dohányzás a szakiskolásoknál 22,1{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ot, az általános vagy technológiai képzésben résztvevőknél 10,1{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ot tesz ki, míg az apprentis-képzésben ez az arány 38,4{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}, a nem iskolázottaknál pedig 43,5{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}. Hasonló társadalmi gradient figyelhető meg az alkoholizációs rohamok és a kannabiszhasználat esetében is, ahol a szakiskolások és az apprentis-képzésben résztvevők kétszer-háromszor gyakrabban érintettek, mint gimnáziumi társaik.
A felnőtt lakosság körében ezzel szemben egészen más folyamatok zajlanak. Míg a kannabiszhasználat stabilizálódott, a pszichostimulánsok – különösen a kokain, a crack, az MDMA és az amfetaminok – használata robbanásszerűen nőtt. A kokainfogyasztás az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, a felnőtt lakosság közel 3{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-a fogyasztott belőle az elmúlt évben. A növekedés különösen a negyvenes éveikhez közelítő generációk körében látványos. Az MDMA és az ecstasy használata pedig 2010 és 2023 között hatszorosára emelkedett.
A szakértők szerint a pszichostimulánsok népszerűsége a felnőttek körében a teljesítményfokozás iránti vággyal, egyfajta „dopingszerű” használattal magyarázható, ami éles ellentétben áll a fiatalok körében megfigyelt, inkább relaxációs célú kannabiszhasználat csökkenésével. A fiatalok körében ugyanakkor egyre nő azok aránya, akik soha nem fogyasztottak sem alkoholt, sem dohányt, sem kannabiszt.
Ezek az eredmények azonban törékenyek. A hatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az új, potenciálisan addiktív gyakorlatokra, amelyeket a piaci szereplők agresszív reklámkampányokkal és marketinggel igyekeznek népszerűsíteni, mint például a nikotintartalmú vagy szintetikus kannabinoidokat tartalmazó új típusú vapotage termékek. A kutatásokban, köztük az EnCLASS-programban részt vevő szakértők, mint Emmanuelle Godeau és Stanislas Spilka, hangsúlyozzák, hogy a közegészségügyi eredmények megőrzése érdekében elengedhetetlen a folyamatos monitorozás és a prevenciós stratégiák naprakészen tartása.
Franciaország egy jelentős generációs váltás közepén áll, ahol a fiatalok egyre inkább elfordulnak a hagyományos drogoktól, miközben a felnőtt lakosság körében a teljesítményfokozó szerek használata aggasztó tendenciát mutat. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mentális egészség romlása továbbra is komoly kihívást jelent, amelyre a jövőbeli közpolitikai döntéseknek választ kell adniuk, figyelembe véve a digitális világ és a modern marketing hatásait is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
