A Deutsche Welle beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök pénteken egy New York állambeli, Garden Cityben tartott rendőrakadémiai rendezvényen jelentette be, hogy hamarosan az Egyesült Államok területévé nyilvánítja a Hormuzi-szorost. Az elnök úgy fogalmazott: „Miután befejezzük Irán legyőzését, amely egyébként nagyon súlyos vereséget szenved, hamarosan az Egyesült Államok területévé nyilvánítom a Hormuzi-szorost.” Trump hozzátette, hogy állítása „igaz”, ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy a kijelentés komoly politikai szándékot takar-e, vagy csupán retorikai fordulat a több mint öt hónapja zajló háborúban. Irán külügyminiszter-helyettese, Kazem Gharibabadi elutasította az elnök szavait, hangsúlyozva, hogy az országot „nem lehet megfélemlíteni”, és a stratégiai vízi út továbbra is az ő ellenőrzésük alatt marad.
A konfliktus háttere és a szoros jelentősége
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított katonai műveletet Irán ellen. A Fehér Ház akkori közlése szerint a cél az iráni nukleáris program felszámolása, valamint egy olyan népi felkelés elősegítése volt, amely a rezsimváltáshoz vezethet az iszlám köztársaságban. Irán válaszlépésként drón- és rakétatámadásokat indított az amerikai szövetségesek ellen a Közel-Keleten, emellett blokád alá vonta a Hormuzi-szorost. Ez a vízi út kritikus fontosságú, hiszen a háború előtt a világ olaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányainak (LNG) egyötöde haladt át rajta. Az amerikai haditengerészet válaszul saját blokádot vezetett be az iráni hajók és kikötők ellen, ami hónapok óta tartó patthelyzetet eredményezett.
Gazdasági hatások és a novemberi választások
A szoros körüli feszültség drasztikusan megemelte az energiaárakat, ami várhatóan központi téma lesz a novemberi félidős választásokon. Trump a rendezvényen arra kérte az amerikaiakat, fogadják el, hogy „egy kicsivel többet kell fizetniük” a benzinért, mivel ez szükséges áldozat annak megakadályozásáért, hogy egy „nagyon gonosz ország” nukleáris fegyverhez jusson. Az elnök szerint az Egyesült Államok „hatalmas szolgálatot tesz a világnak”, és kijelentette, hogy a blokád alatt álló szoroson „egyetlen hajó sem jut át, hacsak mi nem akarjuk”.
Kritikák a katonai bevetésekkel kapcsolatban
A beszédben Trump kitért a Közel-Keletre vezényelt USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó személyzetének körülményeire is. A katonák hozzátartozói korábban arról számoltak be, hogy a legénység nehéz életkörülményekkel és romló mentális egészséggel küzd, sőt öngyilkossági kísérletekről is érkeztek hírek. Az elnök azonban elutasította azokat az aggályokat, miszerint a kilenc hónapja tengeren lévő hajó bevetése túl hosszúra nyúlt volna, sőt úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi időtartam „közel sem elég”. Megerősítette, hogy a hajót hamarosan egy hasonló típusú hadihajó váltja fel a térségben, fenntartva ezzel a folyamatos katonai jelenlétet a régióban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
