A Deutsche Welle beszámolója szerint az afganisztáni munkaerőpiacon a nők aránya drasztikusan visszaesett: a tálibok hatalomátvételét követő öt évben már csak minden huszadik munkavállaló nő az országban. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kedden közzétett jelentése alapján Afganisztánban a női munkaerő-piaci részvételi arány 2026-ban mindössze 5,1 százalék, ami a második legalacsonyabb érték világszinten, csupán a háború sújtotta Jemen előzi meg ebben a negatív statisztikában. A szervezet sürgős lépéseket sürget a nők súlyos kirekesztésének felszámolása érdekében, hangsúlyozva, hogy ez elengedhetetlen az afgán gazdaság ellenállóképességének megerősítéséhez.
A tálibok 2021 augusztusában, az amerikai és más NATO-erők kivonulása közepette tértek vissza a hatalomba, véget vetve annak a húszéves időszaknak, amely alatt a nők a korábbi keményvonalas iszlamista uralomhoz képest jelentősen nagyobb gazdasági és oktatási szabadságot élveztek. Az ILO jelentése arra figyelmeztet, hogy a 2021 óta bekövetkezett jelentős demográfiai és intézményi változások kifejezetten hátrányosan érintik a nőket. A női munkaerő-piaci részvétel a 2020-as 16,5 százalékról 2026-ra 5,1 százalékra zuhant.
Különösen aggasztó a fiatal nők helyzete: a NEET-csoportba tartozók – akik sem oktatásban, sem foglalkoztatásban, sem képzésben nem vesznek részt – aránya a női korosztályon belül 84 százalékra emelkedett, szemben a 2020-as 76 százalékkal és a 2019-es 68 százalékkal. Ezzel szemben a fiatal férfiak körében ez az arány 30 százalék alatt maradt, és csökkenő tendenciát mutat a 2020-as pandémiás csúcsidőszakhoz képest. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a nők által tulajdonolt vállalkozások száma tízszeresére nőtt, ám ez a növekedés elsősorban annak tudható be, hogy más foglalkoztatási lehetőségek szinte teljesen megszűntek.
Tite Habiyakare, az ILO afganisztáni irodájának vezetője szerint az ország nem képes rugalmas munkaerőpiacot építeni, amíg a lakosság ilyen jelentős része ki van zárva a gazdasági tevékenységből. A jelentés szerint az afgán gazdaság továbbra is jelentős nyomás alatt áll, a GDP a 2021-es összeomlás után – amikor a tálibok visszatérése, a pandémia és a nyugati források elapadása miatt mintegy 15 százalékos visszaesés következett be – csak mérsékelten tért magához. Bár a foglalkoztatottak száma abszolút értékben emelkedni kezdett, ez a növekedés nem tart lépést a népességnövekedéssel, így a dolgozók aránya a lakosságon belül stagnál, és alig éri el az egyharmadot.
A munkaerőpiacot további kihívások elé állítja a visszatérő migránsok nagy száma, különösen Iránból és Pakisztánból. 2023 és 2026 májusa között több mint 6 millió afgán tért haza, ami a jelentés szerint az egyik legmeghatározóbb munkaerő-piaci kihívás. A Világbank előrejelzései szerint ez a folyamat a hazautalt pénzösszegek hatását is megfelezheti, a 2020-as GDP-arányos 4 százalékról 2025-re mintegy 2 százalékra csökkentve azt. A közel-keleti válság és az iráni helyzet bizonytalansága további kockázatokat hordoz az infláció, valamint az élelmiszer- és üzemanyagárak tekintetében.
Az infláció az elmúlt 12 hónapban meredeken emelkedett: 2025 májusában még 1 százalék alatt volt, 2026 májusára azonban elérte a 8 százalékot. Ez a drágulás aránytalanul sújtja a szegényebb háztartásokat és csökkenti a reálkereseteket, különösen az informális szektorban dolgozók körében. A jelentés szerint a munkavállalók mintegy 70 százaléka, különösen a kevésbé képzettek, legalább közepes mértékben ki van téve az energiaárakhoz hasonló válságtényezőknek. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az adatok modellezésen alapulnak, így bizonyos bizonytalansággal kezelendők, és óvatosságot igényelnek az értelmezésük során.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
