Kérészvédő fénysorompó segíti a dunavirágzást az Árpád hídnál

Karácsony Gergely közölte, hogy a Fővárosi Önkormányzat kérészvédő fénysorompóval segíti a védett dunavirágok (Ephoron virgo) rajzását Budapesten. A szakmai útmutatást Kriska György biztosította, a cél pedig az, hogy a látványos természeti jelenség során a rovarok ne tévesszék össze az aszfaltot a vízfelszínnel.

Hogyan működik a fénysorompó?

Az Árpád hídnál elhelyezett kékes, nagy fényerejű lámpák a vízfelszín közelében tartják a rajzó kérészeket. Ezzel jelentősen csökken annak az esélye, hogy a rovarok felrepüljenek a híd világításához. A megoldás azért kritikus, mert így a nőstények biztonságban a folyóba juttathatják petéiket, amelyekből a következő nemzedék fejlődhet ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a technológia nem akadályozza a rajzást, hanem éppen a természetes szaporodási folyamatot támogatja.

Változó időzítés és környezeti hatások

A rajzás időzítése évről évre változik: míg 2023-ban augusztus második felében indult a folyamat, 2025-ben már július közepén jelentős volt a mozgás. Idén július végén kezdődött a jelenség Budapesten, augusztus 14–15-én pedig Verőcén is megfigyelték a nászrepülést. A szakértők szerint a rajzás erősségét számos tényező befolyásolja, így a vízjárás, a lárvák fejlődése, az időjárás és az esti fényviszonyok egyaránt hatással vannak a folyamatra. Az idei szárazság és a Duna alacsonyabb vízállása szintén különleges körülményeket teremtett.

Ökológiai jelentőség

A dunavirág visszatérése a Duna javuló ökológiai állapotának fontos mutatója. A kérészek védelme túlmutat a puszta látványosságon: a vízi lárvák kulcsszerepet töltenek be a folyó anyagforgalmában és a meder természetes működésében. A rovarok jelenléte tehát elengedhetetlen a folyó élővilágának egészséges egyensúlyához, ezért is kiemelten fontos a védelmüket szolgáló technikai beavatkozás a városi környezetben.