Donald Trump amerikai elnök a BBC beszámolója szerint bejelentette, hogy az Egyesült Államok „jelentős mértékben csökkenti” a Dél-Koreával közös katonai gyakorlatok számát és intenzitását. Az elnök döntését elsősorban a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel ápolt „nagyon jó kapcsolatával” indokolta, ugyanakkor a közösségi médiában közzétett bejegyzésében kitért arra is, hogy Szöul nemrégiben elutasította az együttműködést az Egyesült Államokkal az Iráni Iszlám Köztársaság „nukleáris leszerelését” célzó törekvésekben.
A Truth Social platformon megosztott üzenetében Trump hangsúlyozta, hogy a közös hadgyakorlatok nemcsak rendkívül költségesek – amelyeket szerinte „szokás szerint” az Egyesült Államok finanszíroz –, hanem olyan üzenetet is közvetítenek, amely szerinte „teljesen helytelen és ellenséges”. Az elnök a hétvégén megjegyezte, hogy a hétfőn kezdődő éves hadgyakorlatokat már „túl késő lenne lemondani”, ugyanakkor a döntés mögött meghúzódó politikai motivációkat egyértelműen összekapcsolta a dél-koreai kormány iráni kérdésben tanúsított magatartásával.
Az Ovális Irodában tartott hétfői sajtótájékoztatóján Trump élesen fogalmazott: „39 000 katonánk van ott, akik megvédenek titeket Kim Dzsong Untól, a közvetlen szomszédotoktól, ti pedig nem segítetek nekünk egy nagyon egyszerű katonai műveletben Iránban. Ez furcsa.” Az elnök hozzátette, hogy csupán „méltányosságot” vár el szövetségeseitől, miközben elégedetlenségének adott hangot amiatt is, hogy más országok, köztük Japán, Franciaország és az Egyesült Királyság is vonakodnak beavatkozni az iráni konfliktusba.
Dél-Korea elnöki hivatala, a Kék Ház közleményében jelezte, hogy felülvizsgálják az elnök kijelentéseit. Szöul reményét fejezte ki, hogy a Washington és Phenjan közötti kedvező kapcsolatok érdemi tárgyalásokhoz vezethetnek. A dél-koreai fél hangsúlyozta, hogy folytatják a diplomáciai egyeztetéseket az Egyesült Államokkal a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódó katonai együttműködésről, miközben a közös hadgyakorlatok részleteiről is tárgyalnak.
A szakértők szerint a hadgyakorlatok visszavágása jelentős kockázatokat hordozhat. Leif-Eric Easley, az Ewha Egyetem professzora szerint a közös védelmi gyakorlatok elengedhetetlenek a katonai erők felkészültségéhez. „A gyakorlatok csökkentése károsíthatja a szövetségi koordinációt, lassíthatja a folyamatot, amelyben Dél-Korea nagyobb felelősséget vállal saját védelméért, és gyengítheti az elrettentő erőt az ázsiai konfliktusokkal szemben” – figyelmeztetett a szakértő.
A hadgyakorlatok körüli vita nem előzmény nélküli. Trump már 2018-ban, a Kim Dzsong Unnal folytatott nukleáris tárgyalások idején teljesen felfüggesztette a közös hadgyakorlatokat, „provokatívnak” nevezve azokat. A 2020-as koronavírus-járvány idején szintén korlátozták a gyakorlatok méretét. Jelenleg mintegy 28 500 amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, ami az amerikai-dél-koreai szövetség egyik alappillére.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Észak-Korea a közelmúltban több ballisztikus rakétatesztet is végrehajtott, amelyeket az ENSZ tiltott. A múlt héten bejelentett, 11 napos Ulchi Freedom Shield gyakorlaton mintegy 18 000 dél-koreai katona vett volna részt. Az amerikai hadsereg szóvivője, Ryan Donald korábban úgy nyilatkozott, hogy a kiképzési programjaik figyelembe veszik az észak-koreai fenyegetéseket, beleértve azokat a csapatokat is, amelyeket Phenjan Oroszország ukrajnai háborújának támogatására vezényelt.
A dél-koreai vezetés az év elején 350 milliárd dollár értékű amerikai befektetést ígért a feszültségek enyhítése érdekében, és Lee Dzse Mjung elnök korábban „béketeremtőnek” nevezte Trumpot. A mostani bejelentés azonban vegyes üzenet Szöul számára: egyrészt reményt ad a Phenjannal való tárgyalások újraindítására, másrészt rávilágít az amerikai elnök növekvő elégedetlenségére a szövetségesek katonai hozzájárulásának mértékével kapcsolatban.
Trump bejelentése kevesebb mint 24 órával azután érkezett, hogy közzétett egy régi, 2019-es fényképet magáról és Kimről, amelyhez azt írta, hogy „nagyszerű barátok”, annak ellenére, hogy a képen „barátságtalan az arckifejezésük”. Ez a gesztus ismét rávilágít arra a sajátos diplomáciai stílusra, amelyet az elnök a phenjani vezetéssel szemben alkalmaz.
A dél-koreai elnök a múlt héten még tárgyalásokat javasolt északi szomszédjával a két ország közötti háború hivatalos lezárásáról, amely technikailag az 1953-as fegyverszünet óta még mindig aktív. Ez a kezdeményezés most új kontextusba kerülhet az amerikai elnök friss nyilatkozatai fényében.
Az amerikai elnök korábban többször is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok úgy nyújt biztonságot Dél-Koreának, hogy cserébe nem kap megfelelő ellenszolgáltatást. Kritizálta a félszigeten állomásozó csapatok létszámát és a rájuk fordított kiadásokat is.
Ez a hozzáállás jelentősen megnehezíti Washington és Szöul kapcsolatát, mivel a dél-koreai fél a csapatok jelenlétét a szövetségük alapvető elemének tekinti. Szöul az év elején még megpróbálta enyhíteni a feszültséget, amikor elkötelezte magát a jelentős amerikai befektetések mellett.
A szakértők szerint a hadgyakorlatok csökkentéséből származó költségmegtakarítás marginális, miközben az Észak-Koreával való kapcsolatok javítására vonatkozó diplomáciai előnyök is kétségesek. A helyzet alakulása továbbra is bizonytalan, különösen a régióban tapasztalható fokozott katonai aktivitás tükrében.
A nemzetközi közösség figyelme most arra irányul, hogyan reagál majd Phenjan a legújabb amerikai bejelentésre, és milyen hatással lesz ez a lépés a térség törékeny biztonsági egyensúlyára a következő hónapokban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
