A klímaváltozás hatásai az elmúlt években a költöző madarak vonulási szokásait is átalakították, ami komoly alkalmazkodási kihívás elé állítja az állományokat. A jelenség hátterében álló folyamatokról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértője nyújtott részletes tájékoztatást.
Lovászi Péter, az egyesület monitoring és kutatási osztályvezetője rámutatott, hogy a hosszú távra vonuló madárfajok többségének állománya csökkenő tendenciát mutat. Ennek egyik oka, hogy egyre kevesebb olyan megfelelő terület áll rendelkezésükre, ahol az út során megpihenhetnek és feltölthetik energiatartalékaikat.
A táplálékbőség és a környezeti változások szerepe
A szakértő szerint a vonulás időzítésére a legközvetlenebb hatást a táplálék mennyiségének módosulása gyakorolja. A sekély tavak kiszáradása például közvetlenül befolyásolja a partimadarak költözését, míg a bogyós termések, köztük a bodza korábbi érése számos kistestű énekesmadárnál hozhatja előrébb az elvonulás kezdetét. A tavaszi rovarok korábbi megjelenése miatt a genetikailag rögzült időpontban érkező rovarevő madarak lemaradhatnak a táplálékbőség időszakáról, ami a fiókák táplálását is megnehezíti.
A gyepek kiszáradása, valamint a korábbi kaszálás és aratás a gólyák táplálékbázisát is érinti. Magyarországon a tapasztalatok szerint a legnagyobb gólyacsapatokat már augusztus 6-10. körül megfigyelhetik, és augusztus 20-ra, Szent István napjára már alig marad gólya az országban.
Változó gyülekezési szokások
Korábban a gólyák kisebb csapatokban gyülekeztek a települések környékén, így vonulásuk kezdetét fokozatosabban lehetett érzékelni. Az elmúlt öt-hat évben azonban a kelet-európai gólyák közül egyre többen keresik fel a hulladéklerakókat, ahol nagyobb csapatokba tömörülnek. Emiatt a falvakból való eltűnésük hirtelenebbé vált, ami megnehezíti az elvonulás kezdetének pontos meghatározását.
A gólyák vonulásának időzítését több tényező együttesen határozza meg: a táplálék mennyisége, a vonulást segítő szelek, a fiatal madarak megerősödéséhez szükséges idő, valamint a felnőtt példányok költés utáni regenerálódása és vedlésük befejezése.
Idén április első felében a kedvezőtlen időjárás miatt alig érkeztek afrikai vonuló madarak Európába, így a fehér gólyák egy része is később kezdte meg a költést a megszokottnál. Emiatt ezeknek a pároknak a fiókái csak nemrég repülhettek ki, ami az elvonulást is valamelyest elnyújtja.
Lovászi Péter hangsúlyozta, hogy bár a korábbi költözés több fajnál is megfigyelhető, nehéz pontos képet adni az eltolódás mértékéről. A hazai madarak elvonulása ugyanis időben egybeeshet az északabbról érkező állományok mozgásával, miközben a gyűrűzés és a jeladós követés csak korlátozott számú egyed nyomon követésére ad lehetőséget.
A szakértői elemzés rávilágít arra, hogy a környezeti változások milyen komplex módon befolyásolják a madárvilág természetes ciklusait, és milyen nehézségekkel jár a folyamatok pontos monitorozása.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
