Az BBC beszámolója szerint Horvátországban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a 2022 szeptemberében az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat gázvezetékeken végrehajtott robbantásos szabotázsakcióban. A német ügyészség állítása szerint a férfi egyike volt azoknak a képzett búvároknak, akik a robbanóanyagokat elhelyezték a tengerfenéken, nem sokkal azután, hogy Oroszország megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Második gyanúsított a nemzetközi nyomozásban
Ez a fejlemény jelentős mérföldkő a bonyolult ügyben, amely komoly feszültséget okozott Kijev és Berlin között, különösen annak fényében, hogy Németország az egyik legfontosabb európai támogatója Ukrajnának a háborús erőfeszítésekben. A német hatóságok már megkezdték a gyanúsított kiadatási eljárását Horvátországgal szemben, hogy a férfi bíróság elé állhasson Németországban.
A hatóságok a férfit korábban csak Vlagyimir Z. néven azonosították, ám a sajtóinformációk szerint ő azonos azzal a Volodimir Zsuravljovval, akit 2025-ben Lengyelországban már őrizetbe vettek ugyanebben az ügyben. Akkor egy lengyel bíró elutasította a német kiadatási kérelmet, azzal érvelve, hogy amennyiben Ukrajna felelős a támadásért, az egy „igazságos” cselekedetnek tekinthető. Zsuravljovot akkor szabadon engedték, ami nagy meglepetést váltott ki a tárgyalóteremben.
A nyomozás részletei és a korábbi gyanúsítottak
Az ügy másik kulcsfigurája Szerhij Kuznyecov, egy volt ukrán katonatiszt, akit 2025 augusztusában Olaszországban vettek őrizetbe. Őt már kiadták Németországnak, ahol jelenleg is zajlik ellene az eljárás. Kuznyecov tagadja a vádakat, és júniusban már megjelent a hamburgi bíróság előtt. Az ügyészek szerint ő vezette azt a csapatot, amely egy Rostockban bérelt jachtot használt a robbanóanyagok elhelyezésére a dániai Bornholm sziget közelében.
A nyomozók korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött jelentésükben jelezték, hogy a lefoglalt hajóról vett mintákban tengeri robbanóanyagok nyomait találták. Bár a robbanások idején az Északi Áramlat 1 vezeték még üzemelt, az Északi Áramlat 2 akkor még nem állt szolgálatba. A német igazságszolgáltatás azért tartja hatáskörébe tartozónak az ügyet, mert a vezetékek a németországi Lubminban végződnek, és a szabotázs súlyosan érintette az ország energiabiztonságát.
Politikai és gazdasági háttér
Az Északi Áramlat projekt körüli viták hosszú évekre nyúlnak vissza. A vezetékrendszer, amelynek 2011-es átadásán Angela Merkel akkori kancellár is részt vett, mindig is megosztotta az európai politikai szereplőket. Lengyelország például következetesen bírálta a projektet, mondván, az túlzott függőséget alakít ki Moszkvától, emellett pedig tranzitdíjtól fosztja meg a lengyel államot.
Kijev és az Egyesült Államok szintén régóta ellenezték a vezetékek megépítését. Bár a robbantások utáni első gyanúk Moszkvára terelődtek, később egyre több jel mutatott ukrán érintettségre, amit az ukrán tisztviselők mindvégig következetesen tagadtak. A mostani horvátországi őrizetbe vétel újabb fordulatot hozhat a nemzetközi jogi és diplomáciai csatározásokkal terhelt ügyben, miközben a német hatóságok továbbra is elszántan keresik a felelősöket a kritikus infrastruktúra elleni támadásért.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
