Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a BBC beszámolója szerint arra kérte az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy támogassák Washington erőfeszítéseit az iráni gazdaság „összezúzására”. A tárcavezető a CNBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: „Össze fogjuk omlasztani ezt a rezsimet. Itt az ideje, hogy szövetségeseink és a világ többi része döntsön. Vagy velünk vagytok, vagy ellenünk.”
Fokozódó nyomás és gazdasági következmények
Bessent kijelentései azt követően hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett: azok az országok, amelyek bármilyen „életmentő segítséget” nyújtanak az iszlám köztársaság rezsimjének, „hatalmas gazdasági következményekkel” néznek majd szembe. Bár a pénzügyminiszter nem részletezte a konkrét intézkedéseket, hangsúlyozta, hogy a tervezett nyomásgyakorlás célja a konfliktus „nagyszabású kinetikus újraindításának” elkerülése.
Az Egyesült Államok és Izrael februárban kezdett háborút Iránnal, azzal érvelve, hogy a csapásokra azért van szükség, hogy megakadályozzák az ország nukleáris fegyverek fejlesztését, amit Teherán következetesen tagadott. Irán válaszul megtámadta Izraelt, az amerikai bázisokat a Közel-Keleten, valamint az Egyesült Államok öböl menti arab szövetségeseit. A konfliktus hatására Irán nagyrészt lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányainak mintegy 20%-a halad át, ami jelentős piaci ingadozásokat okozott.
Tárgyalások és a gazdasági elszigeteltség terve
Bár áprilisban és júniusban is születtek tűzszüneti megállapodások a konfliktus lezárását célzó tárgyalások elősegítése érdekében, a fegyvernyugvást folyamatosan megsértették, és a párbeszéd megrekedt. Trump most a „valaha egy ország ellen alkalmazott legpusztítóbb gazdasági művelet” elindítására készül. Bessent szerint az új büntetőintézkedések a „világtörténelem legnagyobb összehangolt gazdasági elszigetelésének” részét képezik majd.
„Ha ragaszkodnak ahhoz, hogy üzleteljenek velük, pénzt utaljanak át vagy olajat vásároljanak tőlük, akkor az amerikai pénzügyminisztérium és az amerikai kormány teljes erejével fellép önök ellen” – figyelmeztette a nemzetközi kereskedelmi partnereket a miniszter. A tervek részleteit várhatóan augusztus 24-én hozzák nyilvánosságra egy sajtótájékoztató keretében.
Az iráni gazdaság és a társadalmi hatások
Az iráni gazdaság évtizedek óta küzd a nemzetközi szankciók súlya alatt. Az idei év elején hetekig tartó tüntetések zajlottak az országban az elszabaduló megélhetési költségek és az infláció miatt. A hivatalos adatok szerint a 2026 februárjáig tartó 12 hónapban az alapvető szükségleti cikkek ára átlagosan 60%-kal emelkedett, míg az élelmiszerárak megduplázódtak. Trump korábban arra biztatta a tüntetőket, hogy „folytassák a tiltakozást”, ígérve, hogy „a segítség úton van”.
Az áprilisban bejelentett, az amerikai pénzügyminisztérium és a Pentagon által koordinált „Gazdasági Harag” (Operation Economic Fury) nevű művelet célja Teherán hadviselési képességének gyengítése a bevételi források elvágásával, valamint az iráni export megállítását célzó tengeri blokád bevezetése volt. Bár a júniusban aláírt egyetértési nyilatkozat tartalmazott egy záradékot, amely szerint az Egyesült Államok egy meghatározott ütemterv szerint „megszünteti az Irán elleni szankciók minden típusát”, a gyakorlatban ez nem valósult meg.
Kilátások és a rezsim ellenállása
Irán számára nem ismeretlen a szankciós környezet, hiszen az első korlátozásokat még az 1979-es iszlám forradalom idején, az amerikai nagykövetség túszdrámája alatt vezették be. A kormányzat azóta is sikeresen tartja kézben a belső elégedetlenséget, legutóbb az év eleji tüntetések leverésével. A Huzesztán tartományban élő egyik lakos szerint az ország hosszú tapasztalattal rendelkezik a szankciók kezelésében, és képes lesz túlélni az újabb nyomást is.
Egy másik helyi lakos úgy véli, hogy a rezsim hosszú távú stabilitását nem feltétlenül rengetik meg az amerikai elnöki nyilatkozatok. „Nem változik meg minden csak azért, mert Trump elnök kijelentéseket tesz. Irán évek óta szankciók alatt él, az emberek hozzászoktak ehhez a helyzethez. Biztos vagyok benne, hogy Irán talál más módokat a kereskedelem folytatására” – fogalmazott. Bár a gazdaság gyengülése várható, a lakosság körében sokan szkeptikusak a rezsim összeomlásával kapcsolatban.
A szakértők szerint a helyzet továbbra is rendkívül feszült, és a nemzetközi közösség figyelme arra irányul, milyen hatással lesznek a bejelentett újabb szankciók a globális energiapiacokra. Az iráni vezetés eddigi stratégiája a belső elnyomásra és a szankciók kijátszására épült, ami egyelőre elegendőnek bizonyult a hatalom megtartásához, még a súlyos gazdasági nehézségek ellenére is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
