Az iráni parlament nemrégiben jóváhagyta annak a törvénytervezetnek az alapvető irányvonalait, amely új korlátozásokat vezetne be a külföldi intézményekkel, médiával és szervezetekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan, ahogy arról a Deutsche Welle beszámolt.
A hatóságok ezzel a lépéssel a „külföldi befolyás” elleni küzdelem jogi kereteit kívánják kiterjeszteni. A vasárnap előterjesztett változat értelmében a külföldi médiával való kommunikáció, a tengerentúli egyetemekkel és kutatóintézetekkel való együttműködés, a külföldi nagykövetségekkel való kapcsolattartás, valamint a külföldi pénzügyi támogatások elfogadása is betilthatóvá válhat, vagy előzetes engedélyhez kötött tevékenységgé minősülhet, amely akár büntetőjogi következményeket is vonhat maga után.
A szöveg végleges elfogadása még várat magára, a törvényerőre emelkedéshez a 12 tagú Őrök Tanácsának jóváhagyása is szükséges. Bár Iránban elvileg választásokat tartanak a parlamentbe, minden jelöltet az Őrök Tanácsának kell jóváhagynia, amely hűséges az ország uralkodó vallási vezetőihez.
A törvény támogatói szerint a javaslat a külföldi hírszerző szolgálatok, kormányok és intézmények fokozott tevékenységére adott válasz. Érvelésük szerint, bár a kémkedést már jelenleg is bünteti az iráni törvénykezés, hiányzik egyértelmű jogi keret a külföldi „befolyás” kezelésére. Sina Yousefi, Németországban élő iráni ügyvéd és jogi szakértő szerint a jogszabály számos rendelkezése homályos, így a törvényes kapcsolattartás és a külföldi befolyás közötti határvonal értelmezése a biztonsági szervekre és a bíróságokra hárul. „Amikor egy állampolgár nem tudja, hogy a külföldi médiával való beszélgetés, egy külföldi egyetemmel való együttműködés vagy információk megosztása később bűncselekménynek minősülhet-e, a törvény a félelem és a bizonytalanság légkörét teremti meg” – fogalmazott a szakértő.
Irán már most is a világ egyik legrepresszívebb médiarendszerével rendelkezik, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) 2026-os sajtószabadság-indexén a 180 országból a 177. helyen áll. A kormány ellenőrzi az összes műsorszóró hálózatot, a külföldi médiának tilos Iránban sugároznia, a hatóságok pedig polgári nyugtalanság idején gyakran blokkolják az internetet és a közösségi médiát, ahogy az a 2026 januári tüntetések elleni véres fellépés során is történt. Az információk beszerzése Iránon belül rendkívül nehéz, az RSF az országon belüli információhoz való hozzáférést „súlyosan korlátozottnak” minősíti. Parviz Yari, a Németországban élő újságíró és a Defending Free Flow of Information (DeFFI) kutatója szerint a törvénytervezet az Iszlám Köztársaság azon törekvéseinek folytatása, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására irányulnak. „Az Iszlám Köztársaság számos eszközt és módszert alkalmazott az információ szabad áramlásának megzavarására és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására.
A közösségi média térnyerése, valamint az Iránon kívüli médiumok és emberi jogi szervezetek tevékenysége azonban csökkentette a hivatalos narratívák közvéleményre gyakorolt hatását” – mondta Yari. A törvénytervezet egyes részei hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést írnak elő olyan médiumokkal való interjúk vagy beszélgetések miatt, amelyeket a hatóságok „a Köztársasággal szemben ellenségesnek” minősítenek. A szakértő figyelmeztetett, hogy a törvény elfogadása esetén az újságírók és kutatók munkája ellehetetlenülhet, miközben az állami propaganda hatóköre tovább bővül. A tervezet egyik legjelentősebb rendelkezése a tudományos és akadémiai együttműködéseket érinti. Az 5. cikkely előírja, hogy a Hírszerzési Minisztérium évente tegyen közzé egy listát azokról a külföldi egyetemekről és intézményekről, amelyekkel a tudományos és kutatási együttműködés engedélyezett.
Az ezen a listán kívüli intézményekkel való együttműködés tilos lesz. Orvosi, kutatási és régészeti minták engedély nélküli külföldi intézményeknek történő küldése szintén büntetőjogi következményeket, akár börtönbüntetést is vonhat maga után. A törvény a civil társadalomra is kiterjeszti a korlátozásokat. Bizonyos külföldi finanszírozások, szerződések és az NGO-k, egyesületek, valamint politikai pártok közötti együttműködési formák kormányzati minisztériumokból és biztonsági intézményekből álló bizottság jóváhagyását igényelnék. Yousefi ügyvéd figyelmeztetett, hogy a törvény által keltett bizonytalanság elriaszthatja az akadémikusokat, kutatókat és civil csoportokat a nemzetközi együttműködéstől.
„Amikor egy külföldi egyetemmel való együttműködés, egy oktatási kurzuson való részvétel, egy nemzetközi szervezettel való kapcsolat vagy egy civil társadalmi tevékenység támogatása biztonsági üggyé válhat, az emberek előre elhatárolódnak ezektől a tevékenységektől” – tette hozzá. Moein Khazaeli, Svédországban élő iráni jogi szakértő szerint a törvény „újabb eszközzé válhat a politikai ellenfelek és emberi jogi aktivisták elnyomására”. Rámutatott arra a rendelkezésre, amely szerint egy hétköznapi bűncselekmény büntetési tétele növelhető, ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy azt külföldi szereplő irányította vagy befolyásolta. „Egy hétköznapi vétség, például egy sértés vagy egy utcai verekedés potenciálisan úgy is értékelhető, hogy azt külföldi szereplők irányították vagy befolyásolták, ami súlyosabb ítélethez vezethet” – mondta Khazaeli.
Az iráni hatóságok számára az Egyesült Államokkal való folyamatos konfliktus és a tavalyi, Izraellel vívott rövid háború különösen nehéz biztonsági környezetet teremtett, fokozott aggodalommal a külföldi hírszerzési műveletek és az országon belüli sebezhetőségek miatt. Yousefi szerint a törvénytervezet kevésbé a konkrét fenyegetések kezeléséről szól, mint inkább a kormány biztonsági hiányosságainak kompenzálásáról az állampolgári szabadságjogok korlátozása és megfélemlítése révén.
„A kémkedés elleni küzdelemnek konkrét bűncselekményekre kell irányulnia, nem pedig úgy kezelni az akadémiai, média-, kulturális vagy civil társadalmi kapcsolatokat a külvilággal, mint amelyek eleve gyanúsak” – zárta gondolatait a szakértő. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a nemzetközi közösség és az emberi jogi szervezetek aggodalommal figyelik a fejleményeket, mivel a törvény elfogadása tovább mélyítheti Irán elszigetelődését a globális tudományos és kulturális közösségtől, miközben a belső elnyomás újabb jogi szintre léphet.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
