Ukrajnát a héten politikai botrányok sorozata rázta meg, miközben a Deutsche Welle beszámolója szerint a közéletben egyre hangsúlyosabbá válnak a kormányzati struktúrákat érintő kritikák. Mykhailo Fedorov, aki egy hónappal ezelőtt távozott a védelmi miniszteri posztról, kilencperces videóüzenetet tett közzé YouTube-csatornáján, amelyben éles kritikát fogalmazott meg az ország jelenlegi vezetésével szemben. Bár elismerte, hogy Ukrajnának szüksége van egy kinevezett védelmi miniszterre, hangsúlyozta, hogy a probléma sokkal mélyebb, mint egyetlen pozíció betöltése. Szerinte az ország legnagyobb kihívása egy rendszerszintű kormányzási válság, amelynek a korrupció csupán az egyik tünete. Fedorov emellett bírálta azt a tényt is, hogy 2019 óta nem tartottak országos választásokat Ukrajnában. Ezzel párhuzamosan Volodimir Zelenszkij elnök Yevhenii Khmarát javasolta az új védelmi miniszteri posztra, akit a parlament augusztus 19-én erősített meg tisztségében, miután július 20-tól ügyvivőként látta el a feladatot.
Fedorov korrupcióval kapcsolatos figyelmeztetései éppen egybeestek egy újabb súlyos üggyel, amely a kormányzati köröket érintette. Augusztus 19-én az ukrán korrupcióellenes nyomozók több magas rangú tisztviselőnél tartottak házkutatást, köztük Iryna Mudra elnöki kabinetfőnök-helyettesnél és Vadym Stolar parlamenti képviselőnél. Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) közölte, hogy különleges műveletet folytat egy bűnszervezet leleplezésére, amelyben jelenlegi és volt törvényhozók, valamint az elnöki hivatal vezető tisztségviselői is érintettek lehetnek. Volodimir Zelenszkij még aznap menesztette Iryna Mudrát a tisztségéből.
Fedorov videójában arra figyelmeztetett, hogy „különösen veszélyes, amikor a társadalom úgy érzi, a kinevezéseknél nem a szakmaiság, az eredmények vagy a képességek, hanem a rendszer iránti személyes lojalitás a döntő szempont”. Hangsúlyozta, hogy jogi, biztonságos és reális mechanizmust kell találni a választások megtartására, még akkor is, ha az orosz-ukrán háború elhúzódik. Az ukrán alkotmány jelenleg tiltja a választások megtartását hadiállapot idején, ami komoly jogi akadályt jelent a politikai megújulás előtt.
Az elnök július 15-én menesztette Fedorovot, ami után Kijevben, Lvivben, Dnyipróban, Harkivban, Zaporizzsjában és más városokban is tüntetések kezdődtek a miniszter visszahelyezését követelve. A Rating közvélemény-kutató intézet július 20-i és 21-i adatai szerint a volt miniszter iránti bizalom a tüntetések első hetében 35%-ról 65%-ra emelkedett. A válaszadók 72%-a úgy vélte, hogy Fedorovot nem lett volna szabad meneszteni. Egy augusztus 5-i és 6-i felmérés szerint Fedorov 12,5%-kal a harmadik helyen állt az elnöki népszerűségi listán, míg Volodimir Zelenszkij 25,2%-kal, Valerii Zaluzhnyi, az ukrán hadsereg volt főparancsnoka pedig 16,7%-kal előzte meg.
Ihor Chalenko, a kijevi Center for Analysis and Strategies politológusa szerint Fedorov videóüzenete egy kísérlet volt arra, hogy megszilárdítsa a tüntetések során szerzett politikai tőkéjét. Bár a volt miniszter nem vázolt fel teljes választási programot, a szakértő úgy véli, tudatosan pozicionálja magát független politikai szereplőként, aki szembeszállhat az elnökkel. „Harmincöt napon keresztül voltak az emberek az utcán. A tüntetések azzal a követeléssel indultak, hogy Fedorovot helyezzék vissza a védelmi miniszteri székbe. De a félelem az, hogy a figyelem elterelődött Fedorovról, mivel a tiltakozó kampány egyre inkább a korrupció elleni harcra és a korrupcióellenes hatóságok védelmére összpontosított. Így a volt miniszter úgy döntött, hogy politikailag pozicionálja magát, és biztosítja az elért státuszát” – mondta Chalenko.
Chalenko ugyanakkor nem látja úgy, hogy Fedorov végleg szakított volna a kormánnyal, vagy kibékíthetetlen ellenzékbe vonult volna. Bár nyilvánvaló a konfliktus a volt miniszter és az elnöki belső kör között, a szakértő nem lát végleges szakítást, és nem zárja ki, hogy Fedorov visszatérjen, ha megfelelő pozíciót ajánlanának neki. Oleksiy Haran, a Kijevi Mohyla Akadémia politológia professzora szerint a választásokra és az államhatalom megújítására vonatkozó megjegyzések fontos jelzést küldenek, de ő sem lát érdemi, nyílt szembenállást az elnökkel. „Semmilyen kritikát nem hallottunk Zelenszkijjel szemben” – tette hozzá a professzor.
Haran szerint Fedorov beszéde kifejezi azt, amit az emberek akarnak, hiszen a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az ukránok kormányváltást szeretnének. A politológus azonban hangsúlyozza, hogy a probléma összetett: „Egyetértünk abban, hogy Oroszország nem diktálhatja nekünk, mikor és hogyan tartsunk választásokat. De a kérdés az: hogyan tartsunk választásokat, ha Oroszország folytatja a háborút?” Szerinte a teljes körű választásokhoz legalább egy stabil tűzszünetre lenne szükség, amit Fedorov nem említett meg.
Vadym Denysenko, az ukrán Business Capital agytröszt politikai elemzője szerint Fedorov fellépése nem egy volt miniszter választási kampánya, hanem egy nagyobb politikai játszma kezdete. Facebook-bejegyzésében két folyamatot írt le: egyrészt a „Self-Help 3.0” néven emlegetett társadalmi közeg, amely magában foglalja a korrupcióellenes mozgalmat is, politikai vezetőre talált Fedorov személyében. Másrészt Zelenszkij korábbi támogatói közül többen átpártoltak hozzá, és ők alkotják most a legerősebb bázisát.
Denysenko szerint Fedorov megjegyzései hozzájárulnak az államhatalom megújításáról szóló vitához, és rámutatott, hogy ezek ugyanazok az eszmék, amelyekkel Zelenszkij 2019-ben kampányolt. Bár a volt miniszter videójában nem mondja ki közvetlenül, hogy elindulna a választásokon, az elemző biztos benne, hogy a környezete már ezen dolgozik. „Ha hamarosan választásokat tartanának, Fedorovnak jó esélye lenne a jó szereplésre. Ha pedig nem lesznek választások, akkor tovább erősíthetik a bázisát, és tovább gyengíthetik Zelenszkijt” – összegezte az elemző.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
