A Deutsche Welle beszámolója szerint Andy Burnham brit miniszterelnök hivatalba lépése óta első külföldi útja során Kijevbe érkezett, hogy kifejezze országa szilárd támogatását Ukrajna mellett. A látogatás szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen egybeesik az ország függetlenségének 35. évfordulójával, amelyet a háborús körülmények ellenére is megünnepeltek a fővárosban.
Burnham a kijevi látogatása során hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem teher a biztonságunk számára, hanem az az élvonal, amely Európa biztonságát garantálja. A brit kormányfő Volodymyr Zelenskyy ukrán elnökkel és Antonio Costa európai tanácsi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót, ahol Ukrajna ellenállását a 20. századi brit küzdelemhez hasonlította a náci Németországgal szemben. Kijelentette: „Az én nemzetem életben tartotta az európai szabadság lángját a 20. században, önök pedig ezt a lángot tartják a 21. században.”
A brit miniszterelnök bejelentette, hogy London segítséget nyújt Kijevnek a nagy hatótávolságú rakéták hazai gyártásának növelésében. A Kreml élesen bírálta a lépést, és következményekkel fenyegetőzött a drónok és fegyverek szállítása miatt. Dmitry Peskov orosz szóvivő szerint Nagy-Britannia aktív résztvevője a konfliktusnak, és módszeresen akadályozza a békés rendezési folyamatot. Ezzel szemben a nyugati vezetők kitartanak amellett, hogy a támogatás elengedhetetlen Ukrajna szuverenitásának megőrzéséhez.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke megerősítette, hogy az EU a háború alatt, a jövőbeli béketárgyalásokon és az újjáépítés során is támogatja Ukrajnát. Kiemelte, hogy az ukrán EU-tagság a hosszú távú biztonság és a demokratikus stabilitás legerősebb garanciája. Costa szerint Oroszország több mint négy évnyi teljes körű háború után sem érte el stratégiai céljait, a béke feltételeit pedig kizárólag Ukrajna határozhatja meg.
„Támogatunk minden komoly kezdeményezést, amelynek célja a béke elérése Ukrajnában. De végső soron Ukrajnának – és csak Ukrajnának – kell meghatároznia az átfogó, igazságos és tartós béke feltételeit” – tette hozzá Costa, hangsúlyozva, hogy a békének garantálnia kell az ország területi integritását.
A harctéri események közepette Ukrajna fokozta támadásait az orosz logisztikai központok ellen. Az elmúlt napokban több raktár is kigyulladt az Ozon orosz e-kereskedelmi óriásvállalatnál, ami jelentős gazdasági veszteségeket okoz Oroszországnak. A dróntámadások kiterjedtek a Krasznodar és Orenburg régiókra is. Ugyanakkor orosz részről is érkeztek támadások: a védelmi minisztérium közlése szerint egy üzemanyagot szállító tartályhajót találtak el Pivdennyi kikötőjében, Odesa közelében.
A háború súlyos áldozatokat követel a civilek körében is. Krasznodarban egy dróntámadás következtében lezuhanó törmelék egy gyermekintézményre esett, ami két gyermek halálát okozta. Hét másik gyermek és két felnőtt megsebesült a támadásban, amely egy raktárban is tüzet okozott. Kharkiv külvárosát szintén orosz támadás érte, amely legalább három ember életét követelte. A helyi hatóságok folyamatosan dolgoznak a mentési munkálatokon, miközben a város közelsége az orosz határhoz állandó fenyegetést jelent.
Az ukrán vezetés továbbra is elutasítja a területi engedményeket, hangsúlyozva, hogy a béke nem jelenthet kapitulációt. Zelenskyy elnök szerint a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a háború megállításáért. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság további 6,1 milliárd eurót (kb. 2380 milliárd forint) hagyott jóvá védelmi rendszerek beszerzésére, beleértve a légvédelmi eszközöket és lőszereket. A helyzetet bonyolítja az amerikai támogatás csökkenése, mivel a Patriot-rakéták szállítása jelentősen visszaesett az elmúlt években.
Zelenskyy elnök a hétvégén elárulta, hogy a Patriot-elfogók szállítása 50%-kal csökkent 2023 óta. „A 2023-as év egészében Ukrajna 675 rakétát kapott, 2025-ben pedig 364-et, annak ellenére, hogy az orosz rakétatámadások száma nőtt” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy 2026-ra mindössze 264 darabbal számolnak.
Ukrajnában a háborús állapotok miatt bevezetett hadiállapot korlátozza a politikai életet. Mykhailo Fedorov volt védelmi miniszter távozása után választásokat sürgetett, amit azonban a kormányzat jelenleg nem tart időszerűnek. A parlamenti képviselők szerint a háborús helyzetben a választások megtartása nem normális körülmények között zajlana, és a biztonsági kockázatok továbbra is elsődlegesek a politikai vitákkal szemben.
Yevheniia Kravchuk parlamenti képviselő a DW-nek nyilatkozva rámutatott: „Tudják, Mykhailo nem beszélt választásokról, amikor hét évig, majdnem hét évig a kormányban volt. Tehát először akkor kezdett erről beszélni, amikor lényegében elvesztette a pozícióját a kormányban a kormányátalakítás során.”
Oroszország a saját űrprogramjának fejlesztésével, köztük a Rassvet műholdhálózat kiépítésével próbálja ellensúlyozni a nyugati technológiai fölényt. A cél a Starlink-hálózat alternatívájának létrehozása, amelyet az ukrán erők hatékonyan használnak a harctéri kommunikációban. A technológiai verseny és a logisztikai infrastruktúra elleni támadások egyaránt jelzik a konfliktus elhúzódó és technológiailag intenzív jellegét.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy egy Szojuz rakétát indítottak a Pleszeck űrrepülőtérről, amely egy „az orosz védelmi minisztérium érdekében” működő űreszközt szállított. Bár a küldetés pontos célja nem volt azonnal világos, a szakértők szerint ez összefüggésben állhat a Rassvet műholdak telepítésével.
A háború elhúzódása miatt Oroszországban is egyre nagyobb a munkaerőhiány, ami miatt a hatóságok állítólag egyfajta „csendes” mozgósításra készülnek. A grúz határnál tapasztalt sorok és a növekvő pletykák sokakban a 2022-es káoszt idézik fel, ami tovább növeli a belső feszültségeket az orosz társadalomban.
A gazdasági fronton is érezhető a nyomás: az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások üzemanyaghiányt okoztak, ami az orosz gazdaság számára is komoly kihívást jelent. Közgazdászok szerint az üzemanyagárak emelkedése és a készletek fogyása hosszú távon alááshatja a háborús erőfeszítéseket.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tervek szerint hétfőn külön ülést tart Ukrajna ügyében, ahol a nemzetközi közösség várhatóan ismét megvitatja a konfliktus eszkalációjának kérdését és a humanitárius helyzetet.
A nemzetközi delegációk, köztük Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök, Maia Sandu moldovai elnök és Alar Karis észt elnök is Kijevben tartózkodtak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a 35. függetlenségi évforduló alkalmából.
Összességében a kijevi események azt mutatják, hogy bár a háború már több mint négy éve tart, Ukrajna és nyugati szövetségesei továbbra is elkötelezettek a védekezés mellett, miközben a konfliktus egyre inkább átterjed a logisztikai és technológiai szférákra is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
