Az új kormány munkába állása óta eltelt száz nap alatt Magyarország visszatért abba a szövetségi rendszerbe, amelyhez tartozik: az Európai Unióba, a NATO-ba és a regionális együttműködésekbe, köztük a V4-be – jelentette ki a külügyminiszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfő este.
Orbán Anita a tárca megújításáról szólva elmondta, hogy újra letették Magyarország névjegyét Európában, ahol konstruktívan képviselik a magyar érdeket, emellett kezdeményezően lépnek fel. A miniszter szerint az előző kormány utolsó időszakában Magyarországot már meg sem hívták bizonyos EU-s egyeztetésekre, az ország nélkül döntöttek, és nem működött a V4 sem, amelynek megerősítése az első száz nap egyik kiemelt feladata volt.
Nagyköveti változások és szakmai hitelesség
A hétfőn megkezdődött misszióvezetői értekezlet kapcsán a tárcavezető közölte: 138 misszióvezetőből 34-et rendeltek haza, és ezen helyek jó részére már kijelölték az új vezetőket, akik közül többen már a külügyi bizottsági meghallgatásokon is túlvannak. A felmentések hátteréről a miniszter kifejtette:
A felmentésekre egyebek mellett politikai és a szakmai hitelesség romlása miatt került sor – hangsúlyozta, kiemelve, hogy azoktól köszöntek el, akik nem feltétlenül csak a magyar érdekért álltak ki, illetve, akik nem tudták ellátni a rájuk bízott feladatokat.
Orbán Anita szerint nem előnyös, ha egy nagykövet túl hosszú ideig tölt be egy posztot, mert elveszítheti a kapcsolatot a magyarországiakkal, ezért a kormány 4+1 éves rotációban gondolkodik. Az új kinevezettek kapcsán kiemelte: Ablonczy Balázs történész Párizsba, Bódi Mátyás Barcelonába főkonzulnak, Mitrovits Miklós történész, polonista Varsóba, Hajba Tamás Kína-szakértő pedig Pekingbe kerül. A kiválasztásnál a legfontosabb szempont a szakmaiság és a magyar emberek képviselete volt.
Átvilágítás és diplomáciai ügyek
A tárcánál zajló többszintű átvilágítás részeként 1400 diplomataútlevelet vontak be visszaélések miatt, és megszüntették az illetéktelenek hozzáférését a reptéri kormányváróhoz. A minisztérium munkatársai eddig mintegy 100 ezer dokumentumot néztek át, aminek eredményeként a következő időszakban több ügy is nyilvánosságra kerülhet, például a lélegeztetőgépek beszerzésének ügye.
Szijjártó Péter korábbi tárcavezető kínai kapcsolatairól és a BYD kínai óriásvállalatnál elfoglalt vezetői pozíciójáról a miniszter úgy fogalmazott: mindez morális és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, hiszen meglepően gyorsan nyerte el az állást. A magyar-orosz viszonyról elmondta, hogy bár kormányzati kapcsolatfelvétel még nem történt, a diplomáciai kapcsolat működik, a cél pedig az, hogy a magyar állampolgárok és vállalatok számára a lehető legolcsóbban biztosítsák az energiát.
A magyar-ukrán kapcsolatokról szólva sikeres egyeztetésekről számolt be a kárpátaljai magyarok oktatási, kulturális és politikai jogainak helyreállítása érdekében, ezek egy részéről már jogszabály is született. A kormányfő és az ukrán elnök találkozójára akkor kerül majd sor, amikor annak aktualitása lesz. A hazánkban befektető kínai nagyvállalatok kapcsán kiemelte: minden befektetőnek ugyanazokat a környezetvédelmi, munkavállalói, egészségügyi vagy biztonsági szabályokat kell betartania.
Orbán Anita a külügyi tárca legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat, akár külföldön, akár itthon tartózkodnak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
