Zelenszkij: Ukrajna békét akar, de nem adja fel a területeit

Ukrajna békét akar, de semmilyen áron nem hajlandó megadni magát Oroszországnak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepi beszédében, amelyről az RTÉ számolt be. A 35. évfordulós ünnepségekre számos külföldi vezető érkezett Kijevbe, köztük Andy Burnham brit miniszterelnök és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke is. A látogatások célja a szolidaritás kifejezése és a „Coalition of the Willing” (az Akarók Koalíciója) nevű csoportosulás találkozójának megtartása volt, amely az Ukrajnát támogató országokat tömöríti.

Andy Burnham brit kormányfő kijevi látogatása során bejelentette, hogy az Egyesült Királyság átadja a francia gyártmányú Scalp rakétákhoz szükséges alkatrészek terveit, ezzel segítve Párizst abban, hogy Ukrajnán belül építsenek ki gyártósorokat a fegyverek számára. Micheál Martin ír kormányfő, aki távolról csatlakozott a találkozóhoz, hangsúlyozta, hogy az ír elnökség alatt az EU folytatja Ukrajna csatlakozási folyamatának támogatását, fokozza az Oroszország elleni szankciókat, és mindent megtesz egy igazságos és tartós béke elérése érdekében.

A kijevi Szent Mihály-székesegyház előtti téren, kiégett orosz harckocsik gyűrűjében rögzített videóüzenetében az ukrán elnök határozottan visszautasította az orosz követeléseket. Oroszország azt várja el, hogy Kijev adja át a Donbasz még ukrán kézen lévő részeit, ám Zelenszkij szerint ez nem vetne véget az agressziónak. „Nem hagyjuk, hogy az oroszok átvegyék a kezdeményezést, és elhitessék a világgal, hogy elég feladnunk a Donbaszt, és minden megoldódik” – fogalmazott az elnök.

A 2022. február 24-én indult teljes körű invázió óta százezrek vesztették életüket, és hatalmas területek pusztultak el. Bár az ukrán erők a délkeleti régiókban visszafoglaltak bizonyos területeket, a 1200 kilométeres frontvonalon továbbra is heves harcok dúlnak. Különösen aggasztó a helyzet a donyecki régióban, ahol az orosz erők a stratégiai fontosságú Kosztyantinyivka várost fenyegetik. A légvédelmi rendszerek hiánya miatt Oroszország fokozta a mélységi csapásokat, amelyek a háború kezdete óta a legmagasabb civil áldozati számokat eredményezték.

Az Európai Unió a függetlenség napjára időzítve 6,1 milliárd euró (kb. 2400 milliárd forint) értékű katonai támogatást hagyott jóvá, amelyet légvédelmi rendszerekre, rakétákra és lőszerekre fordítanak. Ursula von der Leyen bizottsági elnök kiemelte, hogy csak júliusban 376 rakétatámadást regisztráltak, így a védelem megerősítése kritikus fontosságú. A finanszírozás egy 90 milliárd eurós (kb. 35 000 milliárd forint) hitelcsomag része, amelyből 60 milliárd eurót (kb. 23 000 milliárd forint) kifejezetten katonai támogatásra különítettek el.

Ukrajna különösen a Patriot-rendszerek iránti égető szükségletét hangsúlyozza, mivel a rendelkezésre álló elfogórakéták száma drasztikusan csökkent. Zelenszkij elnök nyilvánosságra hozta a korábban szigorúan őrzött adatokat: 2023-ban 675, 2025-ben 364, 2026-ra pedig mindössze 264 rakétát vetítenek előre, miközben az orosz légicsapások száma folyamatosan emelkedik. Az Egyesült Államok saját készleteinek szűkössége miatt egyelőre vonakodik nagyobb mennyiségű Patriot-rakétát átadni.

Miközben Ukrajna a nyugati támogatásokra vár, saját hatáskörben is fokozta a távolsági csapásokat az orosz logisztikai központok és olajfinomítók ellen. A közelmúltban több Ozon-raktárat is találat ért Oroszország déli részén, Krasznodarban és Mahacskalában, ami miatt több létesítményt evakuálni kellett. Az orosz hatóságok szerint egy ukrán dróntámadás következtében két gyermek életét vesztette, kilencen pedig megsebesültek.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov élesen bírálta az Egyesült Királyságot, amiért technikai információkkal segíti az ukrán rakétagyártást, és azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország megsemmisíti az ilyen létesítményeket Ukrajnában. „Nagy-Britannia módszeresen és rendszeresen önti az olajat a tűzre, és módszeresen és rendszeresen sző terveket a békefolyamat legkisebb előrehaladásának megakadályozására” – fogalmazott a szóvivő.

Zelenszkij elnök a nemzetközi partnereket is cselekvésre ösztönözte. Kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok leküzdi az Oroszországgal kapcsolatos félelmeit, és felszólította Kínát, hogy ne maradjon tovább néma a konfliktus kérdésében. A függetlenségi ünnepségeken részt vett Maia Sandu moldovai elnök, Alar Karis észt elnök és Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, ami jelzi, hogy a régió országai számára is létkérdés az ukrán ellenállás sikere.

A „Coalition of the Willing” eredetileg egy olyan országcsoportként jött létre, amely békefenntartó csapatok telepítésére lett volna hajlandó egy esetleges tűzszünet esetén. Mára azonban ez a formáció egy párhuzamos fórummá alakult, amely az Ukrajnának nyújtott támogatások összehangolását szolgálja, különösen az amerikai elnökválasztási ciklusok okozta bizonytalanságok közepette.

A kijevi metrórendszerben és a város szerte található óvóhelyeken tízezrek keresnek menedéket a fokozódó orosz légicsapások elől. Az ukrán elnök minden egyes támadás után újabb segélykéréseket fogalmaz meg a nyugati szövetségesek felé, hangsúlyozva, hogy a háború megállításához a partnereknek „mindent” meg kell adniuk, amire az országnak szüksége van.

Az orosz hadsereg jelenleg havi mintegy 100 ballisztikus rakéta előállítására képes, ami folyamatos nyomás alatt tartja az ukrán légvédelmet. A frontvonalon zajló küzdelem mellett a logisztikai infrastruktúra elleni támadások is kulcsfontosságúak, mivel Ukrajna célja az orosz hadigépezet működésének meggyengítése.

A diplomáciai erőfeszítések közepette a nemzetközi közösség továbbra is keresi a módját annak, hogyan lehetne Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. A szankciók szigorítása és a katonai támogatás folyamatos biztosítása az ukrán stratégia alapkövei, miközben az ország vezetése elkötelezett a szuverenitás megőrzése mellett.

A 35. évforduló nemcsak az ünneplésről, hanem a kitartásról is szólt. Kijev utcáin a kiégett orosz haditechnika emlékeztet arra, hogy az ország milyen árat fizet a szabadságáért, és milyen elszántsággal küzd a jövőjéért a folyamatos fenyegetettség ellenére is.