A BBC beszámolója szerint öt évvel azután, hogy a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat Afganisztánban, az ország mindennapjait továbbra is a keményvonalas saría, azaz az iszlám vallási törvénykezés határozza meg. A hatalomátvétel óta a nők jogai drasztikusan szűkültek: kizárták őket a legtöbb munkahelyről, megtiltották számukra az egyetemi tanulmányokat, és korlátozták a szabad mozgásukat is. A helyzetet jól szemlélteti az a közelmúltbeli eset, amikor egy 18 éves nő válást kért a hatóságoktól, mondván, hogy házassága alatt folyamatos bántalmazásnak volt kitéve. Bár a nő határozottan érvelt saját igazáért, a helyi kormányzó, Abdullah Sarhadi, aki korábban a guantánamói amerikai fogolytáborban is raboskodott, „értelmi fogyatékosnak” minősítette a nőket, ami a jelenlévő férfi tisztviselők körében derültséget váltott ki.
A hatalomgyakorlás mindennapjai
Sarhadi kormányzó, aki korábban Bamijan tartományban is szolgált, büszkén vállalta a múltbéli cselekedeteit, köztük az ősi Buddha-szobrok elpusztítását is. A tálibok jelenlegi adminisztrációja igyekszik magát ésszerű hatalomként beállítani, ugyanakkor a gyakorlatban a 90-es évek keményvonalas politikáját folytatják. A technológiai korlátozások is jelen vannak: a tisztviselők számára bevezetett okostelefon-tilalom például jelentősen lassítja a közigazgatási folyamatokat, mivel a dokumentumok gyors továbbítása nehézkessé vált.
A múlt árnyai és a jelen korlátai
Habibullah Badr, a tálibok egyik magas rangú tisztviselője, aki korábban öngyilkos merényletek szervezéséért felelt, ma az adminisztrációban tölt be szerepet. Badr óvatosan nyilatkozik a múltjáról, elkerülve a konkrét kérdéseket a civil áldozatokkal kapcsolatban. A tálibok szóvivője, Zabihullah Mujahid – aki most fedte fel valódi nevét, Tahir Shah Seddiqi – szerint a nők jogait és a szólásszabadságot kizárólag a „saría szemüvegén keresztül” lehet értelmezni. Szerinte a nők irodai munkája erkölcstelenséghez vezetne, ezért a kérdés megoldása még mindig várat magára.
Társadalmi elégedetlenség és gazdasági nehézségek
Az országban uralkodó szegénység és gazdasági instabilitás továbbra is súlyos problémát jelent. Az ENSZ adatai szerint a lakosság háromnegyede nem tudja biztosítani alapvető szükségleteit. Bár a tálib vezetők ígéreteket tesznek a helyzet javítására, sokan úgy vélik, hogy maga a mozgalom a fő akadálya az ország fejlődésének. Egy korábbi tüntető, Hoda – akinek a nevét biztonsági okokból megváltoztatták – úgy fogalmazott: „Azt hiszem, a tálibok félnek a képzett nőktől. Ezért korlátozzák őket. Tanulatlan nőket akarnak, hogy ne tudjanak bölcs férfiakat nevelni. Mert az a tálibok végét jelentené.”
A nemzetközi közösség és a belső feszültségek
A tálibok hatalma nem egységes, és a különböző tartományokban eltérő szigorral alkalmazzák a szabályokat. Kandahárban, amelyet sokan az ország de facto fővárosának tekintenek, a korlátozások még szigorúbbak: a férfiaknak kötelező a szakáll, a rádióállomásokon pedig tilos a zene és a női hangok sugárzása. A helyi lakosság körében tapasztalható elégedetlenséget jelzi az az eset is, amikor egy jótékonysági alapítvány vezetője a lányiskolák megnyitását kérte egy nyilvános rendezvényen, mire a mikrofonját azonnal elvették.
Az ország jövője továbbra is bizonytalan. A tálibok igyekeznek megszilárdítani hatalmukat, miközben a lakosság egy része reménykedik a változásban, mások pedig a teljes elnyomástól tartanak. A gazdasági összeomlás és a nemzetközi elszigeteltség tovább mélyíti a válságot, miközben a tálibok a saját ideológiai kereteiken belül próbálnak megoldást találni a felmerülő problémákra, gyakran figyelmen kívül hagyva a modern társadalom igényeit.
A szakértők szerint a tálibok hatalomgyakorlása egyfajta kísérlet arra, hogy a 21. századi Afganisztánt egy középkori értelmezésű vallási állammá formálják át. Ez a folyamat azonban folyamatos súrlódásokat okoz a lakossággal, különösen a fiatalabb generációkkal, akik még emlékeznek a korábbi, nyitottabb időszakra. A jövőbeli stabilitás kulcsa nagyban függ attól, hogy a tálibok képesek lesznek-e valamilyen kompromisszumra a nemzetközi közösséggel, vagy tovább mélyítik az ország elszigeteltségét.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
